Dr. Márta Fata: Mobilität und Migration in der Frühen Neuzeit

A könyv borítója

Manapság a migráció az európai politika egyik legvitatottabb aktuális témáinak egyike. Ehhez képest kevésbé gondolunk abba bele, hogy a kisebb vagy nagyobb embercsoportok térbeli mozgása már az emberiség születése óta zajlik. Az idők során különféle népek és népcsoportok, közösségek merészkedtek az ismeretlen távolba vezető útra, olyan különféle okokból, mint az éhínség, a háború vagy a túlnépesedés. Ezeket az embereket többnyire az motiválta, hogy maguknak és családjuknak jobb életkörülményeket teremtsenek. Nem ritkán kényszerítve voltak arra is, hogy elhagyják régi hazájukat. A német telepesek Habsburgok általi, a XVIII. századbeli letelepítése Magyarország – korábban törökök által megszállt – területeire az európai történelem egyik legsikeresebb vállalkozása volt.

 

 

 

 

Continue reading „Dr. Márta Fata: Mobilität und Migration in der Frühen Neuzeit”

Bráz János: Szél-Rózsa-Bokor. A befogadó ország

A könyv borítója

„Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő…” – Szent István királyunk fiához, Szent Imre herceghez intézett idegenekkel, vendégszeretettel, befogadással kapcsolatos sokat idézett intelmét az országban évszázadok óta különféle módokon értelmezik. Mai társadalmunkban igen vitatott téma, mennyiben kell befogadónak lennünk más vallású, nyelvű vagy kultúrájú emberekkel szemben. Ugyanakkor a magyar vendégszeretet már a középkortól kezdve legendás hírű volt. Az ország geopolitikai helyzetének köszönhetően és a mindenkori befogadó hozzáállás következtében az ország mindig többnemzetiségű volt, melyek közül a mai Magyarországon – a magyarországi németekkel együtt – tizenhárom különféle nemzetiséget ismernek el hivatalosan. Ezen kívül vallási kisebbségek – mint például a zsidók -, etnikai és vallási csoportok, de különféle régiókban élő, egyedülálló kultúrájú magyar népcsoportok is találhatóak országunkban. Napjaink modern Magyarországa kapcsán tehát semmi esetre sem beszélhetünk homogén nemzetállamról.

 

 

 

 

Continue reading „Bráz János: Szél-Rózsa-Bokor. A befogadó ország”

Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut

A könyv borítója

A stifolder szalámival kapcsolatban köztudott, hogy a Fulda környékéről származó betelepülők hozták magukkal, majd vált később magyarországi német szalámispecialitásként Magyarország-szerte ismertté. Hogy hogyan terjedt el az országban a burgonyatermesztés, az már egy nehezebb kérdés. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a magyar krumpli szavunk a német Grundbirne-ből származik. Ez a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek a XVIII. század és a XX. század közötti migráció és a táplálkozás összefüggéseit vizsgálják.

 

 

 

 

Continue reading „Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut”

Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon

A könyv borítója

A második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzetés közül valamelyik, mindkettő, vagy akár mindhárom sorscsapás. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. Ugyanez történt a Pilis-völgy településeivel is, ahol Solymár is fekszik. A könyv jórészt ezzel a településsel foglalkozik.

 

 

 

 

 

Continue reading „Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon”

Spätaussiedlerinnen und Spätaussiedler kommen zu uns

A könyv borítója

Németország legújabb kori történetében több bevándorlási hullám volt. Ezek közé tartoztak a 40-es évek kitelepítései, de a számokat illetően az oroszországi németek és a törökök betelepülése legalább olyan jelentős volt. Ez a könyv s szovjet ill. orosz kitelepülés történetét tipizálja.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Spätaussiedlerinnen und Spätaussiedler kommen zu uns”

Rainer Bendel, Norbert Spannenberger (szerk.): Kirchen als Integrationsfaktor für die Migranten im Südosten der Habsburgermonarchie im 18. Jahrhundert

a könyv borítója

Ugyan az egyházak a 18. századi Magyarországon jelentős szerepet játszottak a migrációs folyamatokban, eddig csak kevés tanulmány foglalkozott ezzel a témával. Az itt tárgyalt tanulmánykötet igyekszik pótolni ezt a hiányosságot és 17 tanulmányt közöl a kérdéskörről.

 

 

 

 

 

Continue reading „Rainer Bendel, Norbert Spannenberger (szerk.): Kirchen als Integrationsfaktor für die Migranten im Südosten der Habsburgermonarchie im 18. Jahrhundert”