Ezen a héten egy izgalmas utazásra invitáljuk olvasóinkat a Duna-menti régiók történelmébe. A Duna nem csupán földrajzi, hanem történelmi és kulturális értelemben is összeköti a kelet- és délkelet-európai országokat, Magyarországnak pedig kiemelt szerepe van a folyó történetében.
Egy családtörténeti barangolásra invitáljuk olvasóinkat eheti könyvajánlónkkal: Egy osztrák írónő göngyölíti fel családja eredetét.
Continue reading „Dorothea Steinlechner-Oberläuter: Mein Donauschwabien”
Ezen a héten egy igazi különlegességet, egy kétkötetes helytörténeti kiadványt ajánlunk az olvasóink figyelmébe, mégpedig a Donauschwäbisch-Brasilianische Kulturstiftung által kiadott Heimatbuch Entre Rios című díszkiadványt.
Egy újabb tanulmánykötettel gazdagodott a Magyarországi Németek Könyvtára, ezúttal Ingrid Kaiser-Kaplaner a Duna-menti svábok életéről írott könyvét ajánljuk az olvasóinknak az állományunkból. A kötet Die Donauschwaben címen jelent meg 1998-ban, melyben a Pannónia területén letelepedett svábok bevándorlásától kezdve a világháborúk utáni helyzetükig különböző sorstörténeteket mutat be az írónő a Duna, a Dráva, a Száva, a Tisza és a Maros mentén.
Continue reading „Ingrid Kaiser-Kaplaner: Die Donauschwaben”
Manapság a migráció az európai politika egyik legvitatottabb aktuális témáinak egyike. Ehhez képest kevésbé gondolunk abba bele, hogy a kisebb vagy nagyobb embercsoportok térbeli mozgása már az emberiség születése óta zajlik. Az idők során különféle népek és népcsoportok, közösségek merészkedtek az ismeretlen távolba vezető útra, olyan különféle okokból, mint az éhínség, a háború vagy a túlnépesedés. Ezeket az embereket többnyire az motiválta, hogy maguknak és családjuknak jobb életkörülményeket teremtsenek. Nem ritkán kényszerítve voltak arra is, hogy elhagyják régi hazájukat. A német telepesek Habsburgok általi, a XVIII. századbeli letelepítése Magyarország – korábban törökök által megszállt – területeire az európai történelem egyik legsikeresebb vállalkozása volt.
Continue reading „Dr. Márta Fata: Mobilität und Migration in der Frühen Neuzeit”
A Duna térségét illetően mind a folyó, mind az újonnan épült autópályák és más közlekedési útvonalak által az 1989/90-es rendszerváltozás óta egyre jobban Európa „összenövő-összefüggő” kulturális és gazdasági nagytérsége jut az ember eszébe. A rómaiak idején a Duna inkább a határt jelentette, mely politikai, gazdasági és részben kulturális téren választotta el egymástól a régió népeit, de a török uralom idején is gyakran volt különféle csaták tanúja. Ezen harcok közül néhány az európai történelem nagy fordulópontjai is voltak egyben. A Habsburg Birodalom hatalmi terjeszkedése délkelet felé az 1683-as Bécs törökök általi megszállását megszüntető kahlenbergi csatával kezdődött. Ezzel vette kezdetét tulajdonképpen a Habsburgok birodalmának dunai monarchiává alakulása is.
Az egykor a mai szerbiai Vajdaság területén, a Bácska déli részén élő Duna-menti svábokról ezidáig számos történeti és irodalmi mű született. Ezekben legtöbbször a különféle népcsoportok multietnikus környezetben való békés együttéléséről és/vagy a Duna-menti svábok második világháborút követő szenvedéstörténetéről olvashatunk.
Az itt bemutatott mű írója, Johannes Weidenheim 1918-ban Bácstopolyán Johannes Ladislaus Schmidt néven látta meg a napvilágot. Gyermek- és ifjúkorát Verbászon töltötte, ahol igen korán elkezdett foglalkozni az írással. Weidenheim a település (szerbül hasonló jelentésű Vrbas) nevéből vette későbbi írói álnevét. Ahogyan földijei közül több ezren, ő is Ausztriában, később pedig – 2002-ben bekövetkező haláláig – Nyugat-Németországban élt. Szerkesztőként és tanárként kereste kenyerét, de elsősorban íróként tevékenykedett. Műveinek több mint a felében a hazájukból elűzött Duna-menti svábok tematikájával találkozhatunk. Kortársai közt a háború utáni időszak egyik legsikeresebb és legtehetségesebb NSZK-ban élő Duna-menti sváb írójakén tartják számon.
Continue reading „Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete”
A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.
Continue reading „Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”
Magyarország 76 évvel ezelőtt – 1945 áprilisában – szabadult fel teljes mértékben a náci német megszállás alól. Hivatalosan ezt úgy hangoztatták, hogy a háború magyar földön április 4-én ért véget. A kommunista diktatúra évtizedei alatt a felszabadulást a politikai propaganda eszközeivel tisztán pozitív kicsengésű eseményként, annak árnyoldalait eltitkolva próbálták értelmezni. A szovjet katonák rémtetteit, a civil lakosság szenvedését, így a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkára való elhurcolását is igyekeztek teljes mértékben eltitkolni.
Idén immár 75 éve annak, hogy 1946. január 19-én elindult az első magyarországi német elűzötteket szállító szerelvény Budaörsről a megszállt Németországba. A népcsoport kollektív büntetésének következtében ezen napot követően mintegy 167.000 ember került Németország amerikai megszállási övezetébe. Az elűzetések folytatásaként 1947 augusztusától pedig mintegy 50.000 magyarországi német került az akkori szovjet övezetbe. 2012-ben január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjának nyilvánították.