A 2017-es esztendő a Magyarországi Németek Könyvtárában a családfakutatás és az új beszerzések kapcsán két esemény miatt is örvendetes volt. Egyrészt megjelent a „Stader-sorozat” utolsó két kötete, másrészt pedig a könyvtár állománya ezzel a 2016-ban kiadott, összesen háromkötetes, német protestáns betelepülőkről szóló munkával is gazdagodott.
A digitalizációnak köszönhetően manapság már sok családban több száz órányi színes, digitális videófelvétel és számtalan fénykép is megtalálható, ezzel együtt talán sokan már nem is értékelik a fekete-fehér képeket. Ezek azonban gyakran igen értékes, a múlt egy-egy, már sohasem reprodukálható pillanatát őrzik.
Continue reading „Schmidt Gabriella (szerk.): Elődeink. A dunaszekcsői németek régi fotókon”
Mór városa a Bakony és a Vértes közötti, a róla elnevezett Móri-árokban fekszik. A kedvező földrajzi viszonyoknak köszönhetően a területen már az ókorban is borszőlőt termesztettek, a részben magyarországi németek által lakott települést az Ezerjó hazájaként is ismerik. Aki már járt itt, megtapasztalhatta, hogy a település a híres boron kívül olyan gasztronómiai finomságokkal is kecsegtet, mint például a kvircedli sütemény is. Ez a kétnyelvű kis receptes könyv, mely betekintést nyújt a város sváb gasztronómiájába, 2017-ben, a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából került kiadásra.
Continue reading „Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei”
Soroksár betelepítése a 18. század elején gróf Grassalkovich Antal révén történt. Soroksár évszázadokig egy főváros közeli magyarországi német faluként funkcionált. A települést 1950. január 1-jén csatolták Pesterzsébettel együtt XX. kerületként Budapesthez. 1994 óta azonban különválva a XX. kerülettől, Soroksár Budapest legfiatalabb, XXIII. kerülete. A Soroksári füzetek hatodik kötetét Befogadás Otthonra találás Továbbadás címmel 2017-ben annak kapcsán jelentették meg, hogy épp 300 évvel azelőtt született a – telepítéseknek köszönhetően – az első soroksári sváb.
Continue reading „Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás”
Gion Nándor (1941-2002) az 1960-as és 1970-es években egyike volt a legismertebb volt jugoszláviai magyar kisebbségi íróknak. Művei közül eddig csak ezt fordították németre. A Der Soldat mit der Blume a Latroknak is játszottc. tetralógiájának az első része. A regény a délbácskai Szenttamáson, a szerző szülőhelyén játszódik.
A magyarországi németek nemcsak szülőfalujuk vagy -városuk, hanem vallásuk, helyi nyelvjárásuk, népviseletük alapján is különböznek egymástól és az ország többi nemzetiségétől. Így például már a viselet alapján is lehetett tudni, ki hová valósi. A sváb népviselet szinte teljes eltűnése – ahogyan ez Táton is történt -, a második világháború után következett be, amikorra már az utolsó megmaradt darabokból is „uras ruhát” varrtak. Így különös értéket képvisel és igen fontos dolog már az is, ha dokumentáció készül a korabeli viseletről.
Continue reading „Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet”
A stifolder szalámival kapcsolatban köztudott, hogy a Fulda környékéről származó betelepülők hozták magukkal, majd vált később magyarországi német szalámispecialitásként Magyarország-szerte ismertté. Hogy hogyan terjedt el az országban a burgonyatermesztés, az már egy nehezebb kérdés. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a magyar krumpli szavunk a német Grundbirne-ből származik. Ez a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek a XVIII. század és a XX. század közötti migráció és a táplálkozás összefüggéseit vizsgálják.
Continue reading „Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut”
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem hat német tanár szakos hallgatója látogatta meg a Magyarországi Németek Házát 2019. június 3-án, megtekintve a Neue Zeitung szerkesztőségét és a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központhoz (Zentrum) tartozó Magyarországi Németek Könyvtárát.
Continue reading „ELTE-hallgatók látogatása a Németek Házában”
A Duna-menti svábokról ezidáig szerencsére nagyon sok publikáció született. Ebből kifolyólag biztosan sokan igen járatosak a témával kapcsolatos történelmi kérdések tekintetében is. A kifejezést (Donauschwaben/Duna-menti sváb) illetően azonban sok laikusnál előfordulhatnak olyan bizonytalanságok, hogy az pl. csak a Bácska és a Bánát területéről, vagy a máshonnan származó németekre is vonatkozhat-e. A 2018-ban megjelent Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa című könyv sok kérdésre ad választ és több szempontból is egy értékes különlegesség.
A budapesti német ajkú evangélikus gyülekezet német nyelvű női beszélgetőkörének tagjai havonta egyszer találkoznak, hogy kiválasztott, a hölgyeket érdeklő témákról társalogjanak. Ezúttal a Magyarországi Németek Könyvtárárának felkeresésére esett a választásuk. Mivel egy ilyen látogatás tematikája nemtől független, férfiakat is meghívtak a május 29-i látogatásra.
Continue reading „Német nyelvű női beszélgetőkör látogatása a Magyarországi Németek Könyvtárában”