A Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár az előző évekhez hasonlóan 2021-ben is nagy értékű támogatást kapott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően.
A Zentrum idén 200.000 forintot fordíthatott új szakkönyvek beszerzésére az NKUL-KP-1-2021/1-002192 kódszámú pályázat keretében. Az így beszerzett tíz igen értékes könyv a Magyarországi Németek Könyvtárának gyűjteményét bővítik. Így a jövőben olvasóinkat már ezekkel az értékes szakkönyvekkel bővült kínálattal várhatjuk.
A második világháború vége és az ország felszabadítása nem mindenki számára hozott békét, hiszen ezek az események magyarországi németek százezrei számára sorscsapások sokaságának kezdetét jelentették. A népcsoporthoz tartozók tömegeit sújtotta a Szovjetunióba, malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, a jogfosztások és az elűzetések tragédiája. Az elűzetések során a legbrutálisabb módon elkövetett eljárások közé Bodor György telepítési kormánybiztos Tolna megyei rémtettei tartoztak.
Egy ország történetét – így népcsoportunkét is – értelmezhetjük úgy, hogy tulajdonképpen egyéni sorstörténetek összességéből tevődik össze, melyeket az egyes emberek döntései, illetve országos szintű politikai döntések is meghatároznak. Tehát ha a történelmi összefüggéseket, egy országban, településen vagy családban fennálló viszonyokat szeretnénk mélyrehatóbban megismerni, érdemes az egyes emberek sorsával is foglalkoznunk.
A Duna térségét illetően mind a folyó, mind az újonnan épült autópályák és más közlekedési útvonalak által az 1989/90-es rendszerváltozás óta egyre jobban Európa „összenövő-összefüggő” kulturális és gazdasági nagytérsége jut az ember eszébe. A rómaiak idején a Duna inkább a határt jelentette, mely politikai, gazdasági és részben kulturális téren választotta el egymástól a régió népeit, de a török uralom idején is gyakran volt különféle csaták tanúja. Ezen harcok közül néhány az európai történelem nagy fordulópontjai is voltak egyben. A Habsburg Birodalom hatalmi terjeszkedése délkelet felé az 1683-as Bécs törökök általi megszállását megszüntető kahlenbergi csatával kezdődött. Ezzel vette kezdetét tulajdonképpen a Habsburgok birodalmának dunai monarchiává alakulása is.
Jelenünk mindig múltunk különféle eseményeinek összességéből áll. Saját magyarországi német identitásunk jobb megértésének érdekében érdemes nemcsak családunk sorsával, hanem az egész népcsoport múltjával is behatóbban foglalkozni.
Az itt ajánlott, 2021-ben kiadott könyv szerzője is hasonló hozzáállással próbálta a magyarországi németek múltjának olyan részleteit megvilágítani, melyeket kevésbé vagy egyáltalán nem tartott kellően megvitatottnak.
A legegyszerűbb hangszerünk a saját hangunk, melyet szinte mindenki csaknem bármilyen körülmények közt „kéznél tart”. Az elénekelt dalok születéstől fogva, sőt még az előtt is nagyban hozzájárulnak az ember fejlődéséhez. A bölcsődalok pedig az emberi nyelv ritmusával és dallamával való első találkozást is jelentik egyben. Így nem csoda, hogy a magyarországi németek esetében is számos bölcsődalt, mondókát és gyermekdalt találunk. Az egyik legfontosabb gyűjtemény a legutóbb 2014-ben, változatlan formában kiadott Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen című kötet, mely Karl és Grete Horak az 1930-as években folytatott gyűjtő- és dokumentációs munkájának eredményén alapszik, és ezzel a különféle települések nyelvjárásainak egy-egy apró szeletét is őrzi.
A mára szinte „összeolvadt” ünnepnapok, a Mindenszentek és a Halottak napja alkalmából azokra az őseinkre, rokonainkra, ismerőseinkre és barátainkra emlékezünk, akik már nincsenek köztünk. Ezeken a napokon nagyon sokan keresik fel szeretteik sírját a temetőkben. Ez idő tájt többet gondolkodunk életről és halálról, illetve azon, hogy egyáltalán létezik-e bármi árnyékvilágunkon kívül? Ilyentájt talán azok is többet gondolkodnak ezeken a nagy kérdéseken, akik egyébként ritkán járnak templomba vagy kevésbé vallásosak. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy korábban, a magyarországi németek életében is alapvető szerepet játszott a vallásosság.
Szinte alig van olyan magyarországi német család, amelyet valamilyen szinten nem érintettek a második világháború alatti és utáni tragikus események. A magyar hadseregbe és az SS-be való besorozások, a szovjet hadsereg általi felszabadítás és egyben megszállás, a malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések magyarországi németek tízezrei számára okoztak súlyos sorscsapásokat. Ezeket gyakran csak jó kapcsolatokkal, szoros családi összetartással és kis szerencsével tudták áthidalni, illetve túlélni. Habár a Magyarországon maradt magyarországi németeket az 1950/84. számú minisztertanácsi rendelet a magyarokkal újra egyenjogúvá tette, a népcsoport tagjai számára ez még évtizedekig nem hozott de facto egyenlőséget a többségi társadalommal szemben. Az NSZK-ban élő elűzöttek számára ugyanakkor az élet évről évre jobb lett. Így valóban hihetetlen, hogy az 1956-os forradalom alatti és az azt követő menekülteknek csupán mintegy 5 százalékát tették ki a magyarországi németek.
A pécsi Koch Valéria Iskolaközpont diákjai keresték fel a HdU-t
Október 11-én Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője, Grund Lajos, a Zentrum irodavezetője, és Frei Nándor könyvtáros egy, a Koch Valéria Iskolaközpontból érkező harminc fős delegációt fogadott.
A diákok a könyvtárban is látogatást tettek
A tizedik osztályosok és kísérőik – Tóth-Rutsch Nóra és Büki Adél – megismerkedhettek a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár, valamint a magyarországi német hetilap történetével, munkájával és projektjeivel, majd megtekintették az NZ szerkesztőségét, illetve a Magyarországi Németek Könyvtárát is.
A látogatás egy, a fiatalok számára szervezett háromnapos tanulmányút első állomása volt. Az utazásuk során ellátogattak még Vértesboglárra, Csolnokra, Csákvárra, Felcsútra és Székesfehérvárra is.
Október 12-én Elte hallgatók érkeztek a HdU-ba
Másnap az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanár szakos és a bachelor képzésben német nemzetiségi szakirányon tanuló hallgatói érkeztek tanáraik, dr. Erb Maria és Sós Gabriella kíséretében, hogy a hallgatók helyben ismerhessék meg a Zentrum és a Neue Zeitung, illetve a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége tevékenységét.
Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója és Schuth János NZ-főszerkesztő többek között a Magyarországi Nemetek Könyvtára által nyújtott kutatási és a HdU-ban végezhető gyakorlati lehetőségekről is beszámoltak nekik.
A hallgatók a könyvtárba is ellátogattak
A beszélgetést követően pedig a házban is körbenéztek, melynek keretében a tetőtérben levő könyvtárral is megismerkedtek.
A Magyarországi Németek Házát rendszeresen látogatják diákcsoportok, de a közeljövőben például ismét egy külföldi turistacsoport érkezik, akiket kifejezetten a magyarországi németek történelme érdekel.
