Es gibt sehr viele Fakten über ein Land, die für Ausländer wichtig sein können. Die Redakteuren dieses Bandes versuchten wirklich auf das Wesentliche zu konzentrieren, so gelang es ihnen, ein weniger als 200 Seiten langes Informationsbüchlein zu schaffen.
Mindennap mítoszok vesznek körül bennünket, csak nem mindig figyelünk fel rájuk. Filmekben, könyvekben, a képzőművészetben állandóan mitikus archetípusokkal találkozunk. Joseph Campbell az egyik legismertebb mítoszkutató volt. Utolsó könyvében a mítosz, a vallás és a művészet nyelvét vizsgálja.
A hagyományok továbbadásába elsősorban a gyerekeket kell bevonni. Ha magyarországi németségüket magától értetődőnek tekintik, felnőttként is magyarországi németnek tartják majd magukat. Bús Imre és Klein Ágnes ebben a kötetben a továbbörökítés mai helyzetét és a lehetőségeket vizsgálják.
Max Frisch számára 1954-es Stiller című regénye hozta meg az irodalmi áttörést. Mint sok másik regényében, ebben is az egyéni identitás kérdésével foglalkozik. A Stiller a Homo Faberrel és a Gantenbein legyen a nevemmel együtt Frisch legfőbb prózai művei közé tartozik.
A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete évek óta a magyarországi kisebbségkutatás legfontosabb központjai közé tartozik. Az intézet új kötetében az asszimiláció, integráció és a szegregáció kérdését több etnikai csoportot figyelembe véve vizsgálják.
Continue reading „Tóth Ágnes, Bárdi Nándor (szerk): Asszimiláció, integráció, szegregáció”
Gabriel García Marquez könyve a kolumbiai Cartagena városában játszódik a 18. század alkonyán. A város egykor gazdag volt és hírhedt rabszolgakereskedelméről. Mostanra viszont átjárta a változás szele. A felvilágosodás eszméi szemben állnak az egyházzal és az inkvizícióval, változtatnak a városlakók szokásos életén.
Continue reading „Gabriel García Marquez: Von der Liebe und anderen Dämonen”
A kommunizmus Magyarországában az egyházaknak csak korlátozott mozgástere volt. Ez a helyzet kihatott az egyházzenére is: például kevesebb ember járt templomba, aki mégis elment, annak hátrányai származhattak belőle. Molnár Emília könyve interjúk segítségével próbálja rekonstruálni az egyházzene helyzetét a tárgyalt korszakban.
Continue reading „Emília Molnár: Kirchenmusik während des Kommunismus in Ungarn”
A Das Klavier im Nebel (Zongora a ködben) Eginald Schlattner a múlt század középi erdélyi szász életet bemutató trilógiájának harmadik darabja. Időrend tekintetében a két megelőző kötet között helyezkedik el. Míg a többi könyv a korai 40-es években és a kezdődő második világháborúban, illetve a késői 50-es években játszódik, a Das Klavier im Nebel a háború végét és a kommunizmus 1947/48 körüli kiépülését mutatja be, egészen a Tito és Sztálin közötti, 50-es évek eleji konfliktusig.
1960-es Herr Pastor hat auch Humor című könyvével Bert Baladin csodálatos anekdotagyűjteményt adott közre a nagyméltóságú egyháziakról és a bűnös gyülekezetről. 124 oldalon Németországból, Ausztriából és Amerikából származó viccekkel vezet végig az emberi élet eseményein és terhein. A szöveget PINGUIN illusztrációi egészítik ki.
A “klasszikus” fogalmát leginkább irodalmi vagy zenei összefüggésben használjuk. Azonban a történelemtudománynak is van néhány klasszikusa. Theodor Mommsen Római történelem című műve egy ezek közül.