Könyvajánló – Oldal 16 – Magyarországi Németek Könyvtára

Bächer Iván: Az elhagyott falu

A Die Deutschen in Ungarn – eine Landkarte mit den deutschen Ortsnamen (Németek Magyarországon – térkép német helységnevekkel) címet viselő térkép a Magyarországon élő németek által használt helység- és földrajzi neveket kívánja megismertetni, valamint áttekintést ad a 2011-es népszámlálás adatairól, a hazai németség kulturális és oktatási intézményeiről (2014-es adatok alapján) és a 2014-es választások után alakult német nemzetiségi önkormányzatokról. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a többi, zöld körrel jelölt magyarországi német településtől eltérően citromsárga körrel jelöltek is szerepelnek rajta. Ezeknek ma már nincs számottevő sváb lakossága, vagy a 2011-es népszámlálás alapján nincs róluk adat. Esetükben az 1941-es népszámlálás még tíz százalék feletti sváb lakosságot mutatott, illetve évszázadokon keresztül – legtöbbjük esetében egészen a második világháborút követő elűzetésig – túlnyomórészt magyarországi németek lakták őket.

Continue reading „Bächer Iván: Az elhagyott falu”

Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts

A Duna-menti svábok – így a magyarországi németek – eredményes letelepítésének és későbbi hatékony gazdasági gyarapodásának a feltétele a – nemcsak a telepítési területeken fennálló, hanem az egész országra kiterjedő – béke általi stabilitás volt. Ez a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke és az oszmánokkal kötött 1718-as pozsareváci béke révén következett be. A legtöbb történészek által írt magyarországi németek történetét taglaló munkában a hangsúly gyakran inkább a telepítések okaira és körülményeire, mint azok előfeltételeire és előtörténetére helyeződik. Az Oszmán Birodalom európai uralma, annak nyugati hatalmakkal való háborús és békeidőbeli viszonya azonban nemcsak Európa és Magyarország, hanem a Duna-menti svábok és ezzel a magyarországi németek történetét is meghatározta.

Continue reading „Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts”

Genuss kennt keine Grenzen

Az összetartó faluközösségek a helyi közösségi élethez való aktív hozzájárulásukkal a magyarországi német népcsoport egészét nézve is kulcsszerepet játszanak a nemzetiség folyamatos, országos szintű fennmaradásában. A különféle tánc- és kultúrcsoportok, baráti körök és egyesületek a hagyományápolásban, az identitásőrzés szempontjából nélkülözhetetlen tényezők. Jó példája egy ilyen összetartó sváb faluközösségnek a tarjáni, melyről a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat közönsége 2017 decemberében is megbizonyosodhatott. A tarjáni magyarországi német közösségi- és kultúrélet fontos alkotóeleme a németországi Hessen tartománybeli Staufenberggel való testvértelepülési kapcsolat is. Hogy eddig mennyire gyümölcsöző volt ez, azt az is jól bizonyítja, hogy megkötésének 2020-ban volt a harminc éves jubileuma.

Continue reading „Genuss kennt keine Grenzen”

Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot

Magyarország 76 évvel ezelőtt – 1945 áprilisában – szabadult fel teljes mértékben a náci német megszállás alól. Hivatalosan ezt úgy hangoztatták, hogy a háború magyar földön április 4-én ért véget. A kommunista diktatúra évtizedei alatt a felszabadulást a politikai propaganda eszközeivel tisztán pozitív kicsengésű eseményként, annak árnyoldalait eltitkolva próbálták értelmezni. A szovjet katonák rémtetteit, a civil lakosság szenvedését, így a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkára való elhurcolását is igyekeztek teljes mértékben eltitkolni.

Continue reading „Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot”

Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek

Az ember fiatal korában természeténél fogva kétségkívül játékos lény. A játék a gyermekek számára a szocializációban, az individuális tulajdonságok kibontakoztatásában, illetve különböző készségek elsajátításában, tulajdonképpen a felnőtté válásban is különösen fontos szerepet tölt be. Modern korunkban a digitalizáció, az internet és az okostelefonok egyre elterjedtebb használata sok mindent, így a gyermekek szokásait, illetve a körükben elterjedt játékok fajtáit is megváltoztatta. A XXI. században egyre több időt töltenek digitális és online játékokkal, valamint online kommunikációval, mindezt zárt térben, egyre kevesebb mozgással. A szűkebb térben való játék, a nagymozgások hiánya később még bizonyos rendellenességeket okozhat, a gyermekek pszichoszociális fejlődését is korlátozhatja. Az ilyen jellegű problémák okai korábban gyakorlatilag nem léteztek.

Continue reading „Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek”

László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800

A németek magyarországi tömeges letelepítése a XVIII. század végére, illetve a XIX. század kezdeti éveire gyakorlatilag lezárult. A már a középkortól itt élő német polgárokkal együtt az újkori német telepesek és bevándorlók a zsidókkal együtt sok nagyváros, így a fővárosi lakosság német nyelvű többségét alkották.

Continue reading „László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800”

Szajk 1000 éves. Jubileumi településtörténet

Ezer esztendő az emberiség történelmének viszonylatában nem nagy idő, ha azonban egy kis település történetének távlatában vizsgáljuk, már igencsak soknak számít, egy emberöltőt alapul véve pedig felfoghatatlanul soknak tűnik. Magyarország változatos, háborúktól és megszállásoktól terhes, gyakran tragikus történelméből kiindulva szinte hihetetlen, hogy nemcsak nagyobb „történelmi” városok, hanem olyan apró települések is, mint Szajk, több mint ezer éve léteznek. A kis magyarországi német község a Sváb-Törökország területén, a bólyi járásban található. A földrajzi elhelyezkedés Szajk történelmét és demográfiai változásait is nagyban meghatározta.

Continue reading „Szajk 1000 éves. Jubileumi településtörténet”

Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse

Aki a magyarországi németek identitását érintő kérdésekkel szeretne foglalkozni, vagy csak egyszerűen megismerné a népcsoport sajátosságait, érdeklődésének függvényében nemcsak történeti, nyelvészeti, hanem néprajzi kutatásokra is támaszkodhat. A kutatók legújabb eredményei gyakran konferenciákon kerülnek bemutatásra, melyek nyomán értékes konferenciakötetek kerülnek kiadásra.

Continue reading „Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse”

Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér”. A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/45

A második világháború végén Magyarország egy a náci Németország által megszállt, nyilasterror által uralt, szinte a végletekig kimerült ország volt. Bár a vörös hadsereg katonái rengeteg szörnyűséget követtek el, a lakosság abban reménykedett, hogy az ország a felszabadítással egy békés, demokratikus jövő elé néz, és hogy a mindennapi élet gyorsan fog normalizálódni. A magyarországi német népcsoportból tízezrek számára jelentette a „felszabadítók” érkezése a nagy fájdalmak és szenvedések kezdetét, melyet ma a malenkij robot kifejezéssel illetünk. A német származású munkaképes civil lakosság elhurcolásának alapját az 1944. december 16-ai szovjet Állami Védelmi Bizottság 7161-es számú határozata adta.

Continue reading „Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér”. A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/45”

Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon

A Magyar Királyság már az államalapítás idején is – ahogy ezt ma mondanánk – multietnikus ország volt. Bizonyos népek már a honfoglalás előtt itt éltek a Kárpát-medencében, néhány a honfoglalókkal együtt érkezett, másokat pedig – mint például a szászokat is – később hívtak az országba. A középkorban a mindenkori uralkodók arra törekedtek, hogy az ország erős legyen, független maradjon, és az itt élő népek békében éljenek egymással, miközben a többséget a magyarok tették ki. A folyamatos fejlődésnek a középkorban a 150 éves török uralom vetett véget, majd 1686 után az ország etnikai összetétele is nagy mértékben megváltozott. A nemzetiségek közül a magyarok aránya csak az 1910-es népszámláláskor került túlsúlyba. Azonban ez a „többségi arány” is jórészt csak a magyar nacionalizmusnak, az asszimilációnak és a folyamatos magyarosítási törekvéseknek volt a következménye.

Continue reading „Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon”