Hanák Ottóné Braun Margit: Anyám konyhája

A könyv borítója

Ahogyan az alvás és a lélegzés, úgy az evés és az ivás is az emberi élet alapvető szükségleteihez tartoznak. Így nem csoda, hogy a tűz „megszelídítését” követően szinte azonnal megszületett a szakácsművészet, mely napjainkig sem veszített népszerűségéből, sőt. Jól tükrözi ezt a különféle magyarországi német gasztrofesztek, valamint a helyi főző- és sütőtanfolyamok látogatottsága is. Ezek révén igen szemléletes és hatékony módon kerülnek átadásra az idősebbek hagyományai, melyeket gyakran különféle receptes könyvekben dokumentálnak. Szerencsére az utóbbi évtizedekben több hasonló kiadvány is megjelent, melyek egyben magyarországi német múltunk egy igen fontos darabját is őrzik.

 

 

 

 

 

Continue reading “Hanák Ottóné Braun Margit: Anyám konyhája”

Kaposi József: Fúvószenekarok Ceglédbercelen

A könyv borítója

A zenekedvelők különösképp örvendezhettek annak kapcsán, hogy tavaly megjelent Ceglédbercelen a több mint 30 magyarországi német dalt tartalmazó Ceglédberceli füzetek – Das Liedlein ist gesungen – Daloskönyv I. kötet. Ebben azt is megjegyezték, hogy több mint száz dalt gyűjtöttek össze, így ez a kötet csak a gyűjtés egy részét tartalmazza, és a jövőben további kötetek megjelenése is várható. A legtöbb magyarországi német településhez hasonlóan, a második világháborút megelőzően Ceglédbercelen is élénk zenei élet folyt. Ez még az 1950-60-as évekre is kihatással volt. A 20. század első felében a magyarországi németek mindennapi kikapcsolódásának szerves részét képezte az éneklés és a tánc. A rádió és televízió elterjedéséig pedig a zenekarok voltak az egyedüli zenei „műsorszórók”, így azok nem csak lakodalmakon vagy egyéb ünnepnapokon voltak hallhatóak, hanem a magyarországi németek mindennapjainak szintén nélkülözhetetlen részét képezték.

Continue reading “Kaposi József: Fúvószenekarok Ceglédbercelen”

Saarer Liederbuch

A könyv borítója

Alte Volks- und Kirchenlieder

Azoknak, akik számára fontos a magyarországi német identitás megélése – legyen szó nyelvjárási szókincsről, szólásokról, népviseleti darabokról, táncokról, tradicionális receptekről, szokásokról vagy régi tárgyakról, mindig nagyon örvendetes, ha sikerül igazi kincseket megmenteni az ősök hagyatékából. Ugyanez az öröm tapasztalható, amikor a már csak idős emberek által énekelt dalok kottáinak és szövegeinek dokumentációjáról van szó, hogy azokat könyv formájában mindenki számára elérhetővé tegyék.

 

Continue reading “Saarer Liederbuch”

Hartyáni szakácskönyv

A könyv borítója

Az utóbbi évtizedekben számos, különféle településen működő helyi közösségnek köszönhetően sok mindent megmentettek a sváb múltból. Így jelenhettek meg többek közt olyan könyvek is, amelyek helyi énekeket, mondókákat, szokásokat, nyelvjárási szavakat vagy archív fotókat tartalmaznak, illetve mutatnak be, megmentve azokat a jövő számára, egyben a kíváncsi olvasóközönséget is megörvendeztetve. Ezekhez sorolhatóak azok a szakácskönyvek is, melyek nemcsak recepteket, hanem egykori helyi vonatkozású étkezési szokásokat is dokumentálnak. Gyakran az a nagy kérdés, mit tudunk még vajon a múltból mindennapjainkba átemelni, hogyan tudjuk megélni magyarországi német identitásunkat? Az eltűnőben lévő nyelvjárást már nem lehet visszahozni, a viselet mindennapossá tétele szintén irreális gondolat. Egykori ételeket viszont sokkal könnyebben varázsolhatunk a tányérunkra, ez magyarázza ezen szakácskönyvek népszerűségét is. Nem is csoda, hogy ezek a könyvek szinte a megjelenésekor elfogynak.

Continue reading “Hartyáni szakácskönyv”

So sangen sie in den dreissiger Jahren

Lieder und Sprüche, vorgetragen von Frauen aus Császártöltés und aus Katymár

A könyv borítója

Az 1980-as évek végén, de különösen a rendszerváltozást követően nyílt meg jelentősen annak a lehetősége, hogy a „nyugati” német nyelvterületeken működő – főként az NSZK és Ausztria – intézetei részéről bizonyos, a magyarországi németeket érintő kutatások jelentősebb támogatást élvezhessenek, illetve azok akadálymentesebben megvalósulhassanak. A terepkutatás körülményei akkoriban még sokkal jobbak voltak. A rendszerváltozás körüli időszakban még sok olyan magyarországi német élt, akiknek a hagyományok és a szokások gyermek- és ifjúkoruk mindennapjait jelentették, amikor a népzene és a népdal nem a színpadon, hanem otthon, az utcán és a földeken csendült fel.

 

 

Continue reading “So sangen sie in den dreissiger Jahren”

Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén

A könyv borítója

A gazdag szakirodalomnak hála, ma már könnyű dolgunk van a magyarországi németekkel kapcsolatos ismereteink bővítését illetően, legyen szó akár a történelemről, a nyelvről, szokásokról, népviseletről, néptáncról vagy az étkezési szokásokról. A népcsoport a második világháború végéig viszonylag jól meg tudta őrizni nyelvét, identitását és tárgyi kultúráját is. Ugyanakkor a betelepítéstől kezdve Magyarország más nemzetiségeivel az évszázadok során bizonyos kulturális keveredés és kölcsönhatás is megállapítható. Emellett a fejlődés és a változás az élet minden területére kiterjedt, elég csak az őshazából hozott viseletre, nyelvjárásra vagy gasztronómiára gondolni. Gyakran örök kérdés marad, hogy mi volt ezek közül az „eredeti, a hamisítatlan vagy a valódi”.

 

 

Continue reading “Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén”

Dr. Erdődy Gyula: Görcsönydoboka (Ketsching) története

A könyv borítója

A „Schwäbische Türkei”, azaz Sváb-Törökország egyike Magyarország svábok által legsűrűbben lakott régióinak. A területen, melyen három megye, Tolna, Somogy és Baranya osztozik, számos sváb település található. Ezek egy tömbben helyezkednek el és korábban összefüggő német nyelvszigetet alkottak. Így nem csoda, hogy a Sváb-Törökország magyarországi német településeiről már számos monográfia és úgynevezett „Heimatbuch” jelent meg.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Dr. Erdődy Gyula: Görcsönydoboka (Ketsching) története”

Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…

A könyv borítója

Geresdlak országosan is ismertté vált az évente megrendezésre kerülő Gőzgombóc Fesztiváljának köszönhetően. A magyarországi német település Német Önkormányzatának hála az utóbbi években a falu gazdag gasztronómiáját két könyvecskében is dokumentálták. Az Omas Speisen 2 című kiadvány utolsó oldalain az étkezési szokásokkal összefüggő nyelvjárási mondókákat találunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a település még sok nyelvjárási kincset rejtegethet.

 

 

 

 

 

Continue reading “Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…”

Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről

A könyv borítója

Herend elsősorban a porcelánmanufaktúrája által vált világhírűvé. A település sváb vonatkozású múltja és jelene valószínűleg kevésbé ismert. Akik a Zentrum-Programme im HdU programsorozat 2016. december 14-ei rendezvényén részt vettek, minden bizonnyal emlékeznek arra, hogy Herenden és környékén a betlehemezés (Christkindlspiel) régi hagyományát napjainkban is ápolják. Az est során a közönség a bakonyi svábok karácsonyi finomságait is megkóstolhatta. A kulináris élmény alapján könnyen lehetett arra következtetni, hogy az ottani magyarországi német konyha más ünnepek kapcsán is – mint például húsvét, újév vagy farsang – még számos különlegességet tartogat az ínyencek számára.

 

 

 

 

Continue reading “Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről”

Erna Piffl: Deutsche Bauern in Ungarn

A könyv borítója

A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német településen a hagyományok évszázados átörökítésének folyamatossága az elűzetések és a jogfosztások következtében megszakadt. Idővel szinte teljesen eltűnt a népviselet és a nyelvjárás használata is. Ezért is értékes és fontos egy-egy, a háború előtt megjelent kutatási dokumentáció vagy tanulmány újbóli kiadása.

 

 

 

 

 

Continue reading “Erna Piffl: Deutsche Bauern in Ungarn”