A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából egy tanulmánykötetet mutatunk be, melyben a kutatók a második világháborút követő események során nem kímélt családok helyzetéről számolnak be.
Ezen a héten a Magyarországi Németek Könyvtára állományába nemrég felvett kiadványt, egy konferenciakötetet ismertetünk olvasóinkkal, mely többek között a málenkij robotra elhurcolt magyarországi németeknek állít emléket.
Continue reading „Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában”
Málenkij robot. Aki jártas a történelemben, annak sokat mondanak ezek a szavak. A magyarországi németeknek talán még többet, ugyanis a kitelepítések előtt sem kímélték ezt a népcsoportot. A második világháború után a szovjet megszállás következtében főként német ajkúakat hurcoltak el Magyarországról szovjet földre a háború sújtotta területek helyreállítása érdekében szervezett kényszermunkára. Az embert próbáló utazás után is brutális bánásmód jellemezte az ottlétet, sokan már az út során életüket vesztették, de az évekig tartó „kis munkából” az elhurcoltak alig fele érkezett csak haza.
Continue reading „Márkus Beáta (szerk.): Málenkij robot. Fiatal kutatók kutatási eredményei”
A Magyarországi Németek Könyvtárában a magyarországi németeket érintő elhurcolások iránt érdeklődőknek minden esetben felhívjuk a figyelmét arra, hogy 2015 óta évről évre egyre több, a malenkij robot témaköréhez tartozó mű található a polcokon. Az állomány ezen témán belüli elképesztő gyarapodása a Gulag-emlékévnek köszönhető – mely 2015-ben kezdődött és meghosszabbítása révén 2017 februárjáig tartott – , ez idő alatt számos kutatást végeztek és ezzel több könyv is kiadásra került.
Az itt ajánlott 2021-ben kiadott kötet tanulmányai az emlékév során, 2017. május 26-án azonos címmel megrendezett konferencia előadásain alapulnak. A könyv nyolc igen érdekes, a malenkij robotra való elhurcolások témakörében íródott, a középnyugat-magyarországi régió területeit érintő tanulmányt tartalmaz. Ezek közül négyben magyarországi németekről van szó.
Continue reading „Muskovics Andrea Anna – Ritter György (szerk.): „Elhurcolva””
A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként alakult. Célja azon ártatlan civil, politikai, internált vagy hadifoglyok történetének kutatása, illetve publikálása, akiket 1944 után a Szovjetunióba hurcoltak.
2021. augusztus 31-én Makra Mónika, a GKNT titkára látogatást tett a Magyarországi Németek Könyvtárában és kilenc, a malenkij robot tematikájába tartozó értékes kiadvánnyal, valamint egy ehhez kapcsolódó zenei CD-vel és egy képeslapgyűjteménnyel ajándékozta meg könyvtárunkat, kiegészítve ezzel a témát felölelő gyűjteményünket.
Köszönjük a GKNT-nek az értékes adományt!
A magyarországi németek elűzetése, illetve a Szovjetunióba, kényszermunkára történt elhurcolása is sokáig tabunak számított. A malenkij robot történeti feldolgozása csak az 1989-es rendszerváltozással kezdődött el. A Gulág Emlékév 2015-ös kihirdetése, majd 2017-ig való meghosszabbítása a kutatásoknak és a kiadványok publikálásának „új lendületet” adott, melynek következtében számos mű jelent meg a témában. Ezt a művet nem történészek jegyzik, illetve nem is az emlékév révén jött létre, hiszen palotabozsoki lokálpatrióták munkáját dicséri és 2020 végén adták ki, mégis szorosan kapcsolódik a tematikához.
A második világháború végén Magyarország egy a náci Németország által megszállt, nyilasterror által uralt, szinte a végletekig kimerült ország volt. Bár a vörös hadsereg katonái rengeteg szörnyűséget követtek el, a lakosság abban reménykedett, hogy az ország a felszabadítással egy békés, demokratikus jövő elé néz, és hogy a mindennapi élet gyorsan fog normalizálódni. A magyarországi német népcsoportból tízezrek számára jelentette a „felszabadítók” érkezése a nagy fájdalmak és szenvedések kezdetét, melyet ma a malenkij robot kifejezéssel illetünk. A német származású munkaképes civil lakosság elhurcolásának alapját az 1944. december 16-ai szovjet Állami Védelmi Bizottság 7161-es számú határozata adta.
Amennyiben a magyarországi németek múltjával kapcsolatban szeretnénk ismereteinket bővíteni, legtöbbször történelmi szakkönyvek segítségével tesszük azt. Ezek adatokkal, tényekkel, forrásokkal tárják elénk az összefüggéseket, összefoglaló áttekintést nyújtva a történtekről. Az egyes emberekkel és családokkal történteket pedig inkább a dokumentált egyéni sorsok alapján ismerhetjük meg. A történtek ezeken keresztül személyes perspektívából íródott szubjektív, gyakran nagyon valóságközeli igazságként tárulnak fel előttünk.
Continue reading „Kerekes Anna: Megszépítés nélkül. Egy sváb család hányattatásai”
A németek betelepítésüktől kezdve igen hosszú időn át szinte zavartalanul éltek Magyarországon. A városi lakosság XIX. században bekövetkezett asszimilációját leszámítva a különféle települések magyarországi német közösségeiben nem sok minden változott. Az 1920-as trianoni szerződés ahhoz vezetett, hogy bár a magyarországi németség ötszázezres létszámával az országban maradt más nemzetiségekhez képest a legnépesebb lett, ugyanakkor az asszimiláció által is fenyegetve volt. Bleyer Jakab és követői felismerték, hogy ennek elkerülése érdekében a népcsoportnak nyelvi-politikai autonómiát kell biztosítani, ezért 1924-ben megalapították a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületet. Bleyer 1933-ban bekövetkezett halálát követően a magyarországi német nemzetiségi politikában egyfajta űr keletkezett. A második világháború kitörésekor a radikális Basch Antal Ferenc által 1938-ban alapított Volksbund vált a magyarországi németek egyetlen legitim szervezetévé. Bár kezdetekben azt nem kommunikálták világosan, hogy a Volksbund törekvései és céljai teljes mértékben a hitleri Németországnak voltak alávetve, illetve annak kiszolgáltatva. Az SS-sorozások engedélyezésével a magyar kormányzat a magyarországi német férfiakat szolgáltatta ki a birodalmi német hadigépezetnek. A második világháború vége a magyarországi németek számára nem az újjáépítést, a békét vagy az újrakezdést jelentette, hanem a szenvedések kezdetét. Tízezreket hurcoltak malenkij robotra a Szovjetunióba, százezreket fosztottak meg vagyonuktól, jogaiktól, illetve űztek el Németországba.
A rendszerváltozást követően a magyarországi németek elűzetésének témájával egyre szélesebb körökben foglalkoztak. Így nemcsak történészek által írt szakkönyvek, tanulmánykötetek kerültek kiadásra, hanem egyetemisták által írt szemináriumi és diplomadolgozatok is. Ezeken túl számos emlékirat és a még élő szemtanúkkal forgatott film is dokumentálta a történteket. A malenkij robot során elszenvedett sorscsapások nagyobb mértékű kutatására, feldolgozására, és az ezzel kapcsolatos publikációkra azonban még egy ideig várni kellett.
Continue reading „Makra Mónika és Gárdonyi Adrienn: Emlékezz ránk!”