Amennyiben a magyarországi németek múltjával kapcsolatban szeretnénk ismereteinket bővíteni, legtöbbször történelmi szakkönyvek segítségével tesszük azt. Ezek adatokkal, tényekkel, forrásokkal tárják elénk az összefüggéseket, összefoglaló áttekintést nyújtva a történtekről. Az egyes emberekkel és családokkal történteket pedig inkább a dokumentált egyéni sorsok alapján ismerhetjük meg. A történtek ezeken keresztül személyes perspektívából íródott szubjektív, gyakran nagyon valóságközeli igazságként tárulnak fel előttünk.
Kerekes Anna könyve is egy ilyen munka, melyben családjának több mint 150 évet felölelő történetét írta le. Kerekes Anna anyai ágon magyarországi német származású, mely az egész család sorsát meghatározta, így műve is erről szól. A regény a magyarországi német származású dédszülők történetével kezdődik. Az írónő egyik anyai dédnagyapja 1856-ban Világoson, a mai Románia területén született, ahol vincellérként dolgozott. A filoxérajárvány következtében a család Elekre költözött, ahol elszegényedve, napszámosként biztosították maguknak a napi betevőt. Egy jobb élet reményében a család egy része az 1910-es években kivándorolt az USA-ba, őket később, az 1920-as években az írónő nagyanyjának testvérei is követték. Az USA-beli rokonsággal való kapcsolattartás később pedig csaknem életmentőnek bizonyult a szerzőnő családja számára.
A családnak újabb sorscsapást jelentett az Elekről származó sváb nagypapa korai halála, aki 28 évesen, egy munkabalesetben hunyt el 1915-ben. A megözvegyült nagymama az írónő akkor három éves édesanyjával még három évig maradt egyedül, majd 1918-ban megkötötte második házasságát a napszámos Josef Ackermannal. Ackermann szociáldemokrata volt. A Kun Béla által vezetett Tanácsköztársaság idején helyi vezetővé vált, aminek következtében a megszálló román katonaság nyilvánosan megbotozta és börtönbe is vetette. Az események következtében nem tört meg, még annak ellenére sem, hogy később „vörös Ackermann” lett a gúnyneve. Politikai nézeteit a Volksbund tevékenysége ellenére sem változtatta meg. Kerekes Anna édesapja, Kerekes Mihály egy hódmezővásárhelyi magyar családból származott. Josef Ackermann nem akarta elfogadni mostohalányának egy magyarral kötendő házasságát, de később kibékült vele. A házasságból két lánygyermek született, a szerző 1938-ban a „sváb-magyar család” fiatalabb szülöttjeként jött világra. A család csatlakozott a Hűséggel a Hazához mozgalomhoz is. Josef Ackermann pedig a szovjet felszabadítástól remélte a jobb világ és az igazságosság eljövetelét, melyben azonban többször is csalódnia kellett. Mostohalányának, annak ellenére, hogy fel volt mentve a munkaszolgálat alól, jelentkeznie kellett a hatóságoknál. Az édesapát, Kerekes Mihályt –aki nem szerette volna egyedül hagyni feleségét, ezért önként jelentkezett– szintén elhurcolták malenkij robotra. Így mindkét kislány – Kerekes Magduska és Anna is – a magyarországi német nagyszülőknél maradtak, akik szerény életüket élték egy olyan házban, aminek még a törlesztését is fizetni kellett. A nagyszülőket unokáikkal szegény sorsukból kimozdítva újabb sorscsapásként Németország amerikai megszállási övezetébe, azon belül is Schwetzingenbe űzték. Itt újabb nehézségekkel, lakhatási és élelmezési problémákkal kellett megküzdeniük. Végül – az akkori körülmények közt – jómódú helyiek fogadták be őket egy polgárházba. A hatóságok által osztott élelmiszerjegyeket az amerikai rokonok élelmiszerrel teli csomagjai egészítették ki. Anna és testvére német iskolába kezdtek járni, amerikai katonák, menekültek illetve helyi németek gyerekeivel barátkoztak. A történetből természetesen az is kiderül, hogy mely családtagok és mikor találkoztak újra egymással, illetve hogy hogyan élték tovább életüket. A szerző számos dokumentuma és archív fotója pedig azt bizonyítja, hogy könyvében nem egy kitalált vagy továbbköltött történetről van szó.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik szeretnének az eleki magyarországi németek életéről és sorsáról egy szubjektív módon megírt, de mégis valósághű családtörténet alapján olvasni.
Kerekes Anna: Megszépítés nélkül. Egy sváb család hányattatásai
Budapest : Ad Librum Kft., 2017.
305. o.,ill.
Nyelv: magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu