A Magyarországi Németek Könyvtára folyamatos állománybővítése során igyekszünk minél több olyan könyvhöz is hozzájutni, melyeket kis példányszámban adnak ki, ezáltal a szélesebb közönség számára kevésbé ismertek és nehezebben beszerezhetőek. Nagy örömünkre nemrégiben Kiss Marianna ajándékozott meg bennünket könyvének egy példányával, melyet saját indíttatásból, sok idő- és energiabefektetéssel írt szülőfalujáról, Szigetbecséről.
Ismét egy helytörténeti könyv ismertetőjével készültünk olvasóink számára, ezúttal a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Rátka település svábok által szőtt történetébe kapunk betekintést.
Egy helytörténeti összeállítás készült Elek város történelmi múltjáról, melyet Kerekes Anna kutatott fel és rendezett sajtó alá. Ezt a több évszázadot felölelő, 2022-ben megjelent kiadványt ajánljuk most olvasóinknak.
A farsangi mulatságok idején ezen a héten egy különlegességet ajánlunk olvasóinknak: egy a pécsi Lenau Ház kezdeményezésére meghirdetett német nyelvű képregényverseny nyertes munkáiból összeállított füzetet, melyet ezentúl könyvtárunk látogatói is kézbe vehetnek.
A magyarországi németek gasztronómiai hagyományai szorosan összefüggenek a helyi szokásokkal. Az ételek elkészítéséhez mindig azokat az alapanyagokat használták fel, amelyeket az adott környék klímafeltételeinek megfelelően tudtak megtermelni. Az étkezési szokások az egyházi és családi ünnepekkel, valamint az évszakok váltakozásával bekövetkező időjárásbeli változásokkal is összefüggtek. Számos eddig megjelent magyarországi német szakácskönyvben a receptek mellett a helyi svábok egykori étkezési szokásairól is olvashatunk.
A magyarországi németek német nyelvhasználatát tekintve a népcsoportot érintő második világháború utáni sorscsapásokat (elhurcolások, vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések) követő időszakot az „elnémulás időszakának” is nevezhetnénk. A svábok kulturális életében bekövetkező lassú javulás ellenére a szocialista diktatúra évtizedeit esetükben nagy mértékű nyelvvesztés jellemezte. Egyre kevesebb a nyelvjárást beszélő. Az ősök egykori anyanyelvét pedig mára a legtöbb magyarországi német gyermek – amennyiben a lehetőség fennáll – mint idegen nyelvet és annak standardizált formáját sajátítja el. De milyen a népcsoport aktuális nyelvi állapota? Milyen nyelvi tendenciák, hatások és viszonyok jellemzik a magyarországi németeket?
A németek letelepítése Magyarországon a XVIII. századi európai történelem egyik legnagyobb vállalkozása volt. A történészek a telepesek létszámát körülbelül 400.000 főre becsülik. A német telepesek számottevő létszáma nagyban hozzájárult az ország rohamos fejlődéséhez és ahhoz, hogy a török uralmat, a Thököly-, illetve Rákóczi-szabadságharcokat követően a XVIII. század végére a lakosság létszáma megduplázódott. De miért, honnan, mikor, hogyan és hová érkeztek pontosan ezek az emberek? Hogy vált érkezésük helyszíne új hazájukká, melyet olyan gyorsan felvirágoztattak? Szerencsére mára számos olyan történelmi szakkönyv, illetve családkönyv is létezik, melyek adatok és tények segítségével tárják fel előttünk az összefüggéseket. Az érdeklődők nagy örömére az utóbbi időkben megjelentek azonban olyan regények is, melyek irodalmi eszközök segítségével varázsolják elénk a telepítés korszakát.
A kulturális autonómia biztosítása, illetve a magyarországi németek jövője sem képzelhető el összetartó helyi közösségek nélkül. Az elűzetéseket követően még évekig tartott, amíg a külföldre elűzöttek és az itthon maradottak között valamelyest, inkább csak családi szinteken normalizálódott a kapcsolattartás. A közösségeket tekintve csupán körülbelül az 1970-es évektől lett jobb a helyzet, amikor egyre több német klubot, zenekart, nemzetiségi kórust és tánccsoportot alapítottak. A testvértelepülési rendszert illető első áttörés 1986-ban történt, amikor Pécs és Fellbach között létrejött az első testvérvárosi kapcsolat. Helyi és országos szinteken lényegi javulás azonban inkább csak az 1989/90-es rendszerváltozást követő évtizedben történt.
Manapság a migráció az európai politika egyik legvitatottabb aktuális témáinak egyike. Ehhez képest kevésbé gondolunk abba bele, hogy a kisebb vagy nagyobb embercsoportok térbeli mozgása már az emberiség születése óta zajlik. Az idők során különféle népek és népcsoportok, közösségek merészkedtek az ismeretlen távolba vezető útra, olyan különféle okokból, mint az éhínség, a háború vagy a túlnépesedés. Ezeket az embereket többnyire az motiválta, hogy maguknak és családjuknak jobb életkörülményeket teremtsenek. Nem ritkán kényszerítve voltak arra is, hogy elhagyják régi hazájukat. A német telepesek Habsburgok általi, a XVIII. századbeli letelepítése Magyarország – korábban törökök által megszállt – területeire az európai történelem egyik legsikeresebb vállalkozása volt.
Continue reading „Dr. Márta Fata: Mobilität und Migration in der Frühen Neuzeit”
A zenélés és az éneklés mindig is a magyarországi németek legkedveltebb tevékenységei közé tartoztak. Szinte nincs is olyan településük, ahol ne létezett volna legalább egy zenekar. A különféle dalok éneklése a mindennapokból, így az ünnepnapokból sem hiányozhatott. A közös éneklés nagyban hozzájárult az összetartó, erős faluközösségek létrejöttéhez is, melyek a helyi magyarországi német identitást erősítették és a hagyományok továbbélését is biztosították. Arról, hogy Tarjánban a XXI. században is egy ilyen virágzó közösség él, a Zentrum-Programme im HdU közönsége már 2017-ben megbizonyosodhatott az In Tariaan dahaam című album bemutatása révén. A 2020-ban Genuss kennt keine Grenzen címmel kiadott szakácskönyv is erre enged következtetetni.
Continue reading „Wenn i aus Tarian ausi kai. Tarjáni német népdalok”