Maria Henkei: Omas Welt

A könyv borítója

A magyarországi németek gasztronómiai hagyományai szorosan összefüggenek a helyi szokásokkal. Az ételek elkészítéséhez mindig azokat az alapanyagokat használták fel, amelyeket az adott környék klímafeltételeinek megfelelően tudtak megtermelni. Az étkezési szokások az egyházi és családi ünnepekkel, valamint az évszakok váltakozásával bekövetkező időjárásbeli változásokkal is összefüggtek. Számos eddig megjelent magyarországi német szakácskönyvben a receptek mellett a helyi svábok egykori étkezési szokásairól is olvashatunk.

 

 

 

 

 

Continue reading “Maria Henkei: Omas Welt”

Elisabeth Knipf-Komlósi/Márta Müller (Hrsg.): Spracheinstellungen, Spracherhalt durch Schule, Identität

A könyv borítója

A magyarországi németek német nyelvhasználatát tekintve a népcsoportot érintő második világháború utáni sorscsapásokat (elhurcolások, vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések) követő időszakot az „elnémulás időszakának” is nevezhetnénk. A svábok kulturális életében bekövetkező lassú javulás ellenére a szocialista diktatúra évtizedeit esetükben nagy mértékű nyelvvesztés jellemezte. Egyre kevesebb a nyelvjárást beszélő. Az ősök egykori anyanyelvét pedig mára a legtöbb magyarországi német gyermek – amennyiben a lehetőség fennáll – mint idegen nyelvet és annak standardizált formáját sajátítja el. De milyen a népcsoport aktuális nyelvi állapota? Milyen nyelvi tendenciák, hatások és viszonyok jellemzik a magyarországi németeket?

 

 

 

 

 

Continue reading “Elisabeth Knipf-Komlósi/Márta Müller (Hrsg.): Spracheinstellungen, Spracherhalt durch Schule, Identität”

Pichler Anita: Svábok. Honnan indultunk?

A könyv borítója

A németek letelepítése Magyarországon a XVIII. századi európai történelem egyik legnagyobb vállalkozása volt. A történészek a telepesek létszámát körülbelül 400.000 főre becsülik. A német telepesek számottevő létszáma nagyban hozzájárult az ország rohamos fejlődéséhez és ahhoz, hogy a török uralmat, a Thököly-, illetve Rákóczi-szabadságharcokat követően a XVIII. század végére a lakosság létszáma megduplázódott. De miért, honnan, mikor, hogyan és hová érkeztek pontosan ezek az emberek? Hogy vált érkezésük helyszíne új hazájukká, melyet olyan gyorsan felvirágoztattak? Szerencsére mára számos olyan történelmi szakkönyv, illetve családkönyv is létezik, melyek adatok és tények segítségével tárják fel előttünk az összefüggéseket. Az érdeklődők nagy örömére az utóbbi időkben megjelentek azonban olyan regények is, melyek irodalmi eszközök segítségével varázsolják elénk a telepítés korszakát.

 

 

 

 

Continue reading “Pichler Anita: Svábok. Honnan indultunk?”

Kalászi svábok élete

A könyv borítója

A kulturális autonómia biztosítása, illetve a magyarországi németek jövője sem képzelhető el összetartó helyi közösségek nélkül. Az elűzetéseket követően még évekig tartott, amíg a külföldre elűzöttek és az itthon maradottak között valamelyest, inkább csak családi szinteken normalizálódott a kapcsolattartás. A közösségeket tekintve csupán körülbelül az 1970-es évektől lett jobb a helyzet, amikor egyre több német klubot, zenekart, nemzetiségi kórust és tánccsoportot alapítottak. A testvértelepülési rendszert illető első áttörés 1986-ban történt, amikor Pécs és Fellbach között létrejött az első testvérvárosi kapcsolat. Helyi és országos szinteken lényegi javulás azonban inkább csak az 1989/90-es rendszerváltozást követő évtizedben történt.

 

 

 

 

 

Continue reading “Kalászi svábok élete”

Dr. Márta Fata: Mobilität und Migration in der Frühen Neuzeit

A könyv borítója

Manapság a migráció az európai politika egyik legvitatottabb aktuális témáinak egyike. Ehhez képest kevésbé gondolunk abba bele, hogy a kisebb vagy nagyobb embercsoportok térbeli mozgása már az emberiség születése óta zajlik. Az idők során különféle népek és népcsoportok, közösségek merészkedtek az ismeretlen távolba vezető útra, olyan különféle okokból, mint az éhínség, a háború vagy a túlnépesedés. Ezeket az embereket többnyire az motiválta, hogy maguknak és családjuknak jobb életkörülményeket teremtsenek. Nem ritkán kényszerítve voltak arra is, hogy elhagyják régi hazájukat. A német telepesek Habsburgok általi, a XVIII. századbeli letelepítése Magyarország – korábban törökök által megszállt – területeire az európai történelem egyik legsikeresebb vállalkozása volt.

 

 

 

 

Continue reading “Dr. Márta Fata: Mobilität und Migration in der Frühen Neuzeit”

Wenn i aus Tarian ausi kai. Tarjáni német népdalok

A könyv borítója

A zenélés és az éneklés mindig is a magyarországi németek legkedveltebb tevékenységei közé tartoztak. Szinte nincs is olyan településük, ahol ne létezett volna legalább egy zenekar. A különféle dalok éneklése a mindennapokból, így az ünnepnapokból sem hiányozhatott. A közös éneklés nagyban hozzájárult az összetartó, erős faluközösségek létrejöttéhez is, melyek a helyi magyarországi német identitást erősítették és a hagyományok továbbélését is biztosították. Arról, hogy Tarjánban a XXI. században is egy ilyen virágzó közösség él, a Zentrum-Programme im HdU közönsége már 2017-ben megbizonyosodhatott az In Tariaan dahaam című album bemutatása révén. A 2020-ban Genuss kennt keine Grenzen címmel kiadott szakácskönyv is erre enged következtetetni.

 

 

 

 

 

Continue reading “Wenn i aus Tarian ausi kai. Tarjáni német népdalok”

Kultúrák találkozása a Völgységben

A könyv borítója

Magyarország változatos történelme és geopolitikai helyzete is ahhoz vezetett, hogy az ország az államalapítás óta folyamatosan többnemzetiségű lakossággal rendelkezett. Figyelemreméltó, hogy az országon belül vannak olyan teljes kistérségek, melyek a középkortól egészen napjainkig megőrizték ezt a sokszínűséget. Ezek közé sorolható a Völgység is, melynek történelme során etnikai összetételét illetően két nagyobb változás figyelhető meg. Az első a török uralom alatt és annak végén következett be, amikor többek közt a harcok következtében a magyar lakosság száma jelentősen csökkent és helyükbe szerb, illetve német telepesek érkeztek benépesítve ezzel a Völgység területét. A Völgység ezáltal a magyarországi németek által legsűrűbben lakott régiójává vált az országnak. A másik nagyobb etnikai változás a XX. század közepén ment végbe, amikor magyarországi németek ezreit űzték el, helyükre pedig bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek.

 

 

 

 

 

Continue reading “Kultúrák találkozása a Völgységben”

Kollár-Klemencz László: Öreg Banda

A könyv borítója

Az utóbbi években több történelmi szakkönyv mellett olyan prózai művek is megjelentek, melyekben a magyarországi németek történelme más szempontból és célból került feldolgozásra. Ezek egyes emberek, családok vagy települések történetét tematizálják, vagy bizonyos korszakokat dolgoznak fel. Így megjelentek különféle életrajzi írások, illetve családregények is, melyek a múltat személyes nézőpontból ábrázolják. A családregények szubjektivizmusa az olvasót gyakran intim, meghitt hangulatba juttatja, különleges olvasmányélményt nyújtva neki.

 

 

 

 

 

Continue reading “Kollár-Klemencz László: Öreg Banda”

Monika Jäger Manz: Ich reim’ dir was!

A könyv borítója

Népcsoportunk megmaradását illetően a legfontosabb célok között szerepel a német nyelv megtartása, illetve elsajátításának elősegítése. Manapság igen kevés azon magyarországi német gyermekek száma, akik a nyelvet a szülői ház falai közt sajátítják el. Nyelvjárásaink utolsó beszélőikkel együtt halnak ki. Így sok szülő gyakorlatilag csak a különféle oktatási intézmények pedagógusaira és/vagy bizonyos szintű nyelvtudás birtokában a különféle internetes tartalmakra, illetve nyelvtanulást elősegítő könyvekre támaszkodhat otthon.

 

 

 

 

 

Continue reading “Monika Jäger Manz: Ich reim’ dir was!”

Réti Andrásné: A kakasdi sváb konyháról

A könyv borítója

A gasztronómia iránt érdeklődők nagy örömére számos ún. Heimatbuch-ban kerültek lejegyzésre a magyarországi németek egykori, adott településre jellemző étkezési szokásai, receptjei. Legnagyobb örömükre mégis az szolgálhat, hogy az utóbbi évtizedekben több magyarországi német szakácskönyv is megjelent, ily módon reprezentálva az ország különböző településeinek konyhaművészetét.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Réti Andrásné: A kakasdi sváb konyháról”