Ezen a héten a Magyarországi Németek Könyvtára egyik legújabb szerzeményét mutatjuk be, egy idén megjelent helytörténeti könyvet sorsokról és receptekről.
Péhl Gabriella: A vérünkben van
Címke: gasztronómia
„Ja, Tolnau is a schöni Gma”. Ezerízű sváb konyha Vértestolnán
Eheti könyvajánlónk egy receptes könyv, melyben Vértestolna község szorgos háziasszonyai gyűjtötték össze a helyi németek a mindennapokra és a kivételes alkalmakra készített fogásait.
Continue reading „„Ja, Tolnau is a schöni Gma”. Ezerízű sváb konyha Vértestolnán”
Roswitha Riebe-Beicht: Donauwellen. Kulinarische Reise vom Schwarzwald zum Schwarzen Meer
A Duna nemcsak fontos kereskedelmi és hajózási útvonal évezredek óta, hanem az országok és kultúrák között zajló cserefolyamatoknak is meghatározó eleme. Összeköt és elhatárol, Európa egyik legjelentősebb folyójaként végigszelve a kontinenst virágzást hagy maga után. A Donauwellen (Duna-hullám) című könyv sütemények receptjeiből áll, melyeket Roswitha Riebe-Beicht gyűjtött össze régi családi receptkönyvekből. Azért ezt a címet adta munkájának, mert felmenői a Duna-menti tájakról származnak.
Népcsoportok konyhája. Bonyhád ízei
A Völgység az ún. Sváb-Törökország területén található kistérség, melynek központja és egyben legnagyobb települése is a magyarországi németek betelepítése óta Bonyhád. A többi magyarországi német településterülethez képest a svábok által – a 71 százalékos összlakossághoz mért aránnyal – az ország legsűrűbben lakott régiójának számított. Helyzetük az 1945 utáni vagyonelkobzásokkal, elűzetésekkel, internálásokkal jelentősen megváltozott. A bukovinai és székelyföldi székelyek, valamint a történelmi Magyarország felvidéki területeiről, illetve messzebbi vidékeiről származó magyarok betelepítése jelentősen átrajzolta az egész térség etnikai összetételét. A népcsoportok együttélése a kezdeti időszakban igen nehéz volt. Gyakran előfordult, hogy a sváb házakban az egykori tulajdonos és családja kénytelen volt egy fedél alatt évekig együtt élni odatelepített magyar telepes családjával. Ez természetesen igen gyakran vezetett súrlódásokhoz. Idővel a népcsoportok kibékültek egymással, egyre több lett a vegyes házasság, és a békés együttélés lett jellemző rájuk.
Hartyáni szakácskönyv
Az utóbbi évtizedekben számos, különféle településen működő helyi közösségnek köszönhetően sok mindent megmentettek a sváb múltból. Így jelenhettek meg többek közt olyan könyvek is, amelyek helyi énekeket, mondókákat, szokásokat, nyelvjárási szavakat vagy archív fotókat tartalmaznak, illetve mutatnak be, megmentve azokat a jövő számára, egyben a kíváncsi olvasóközönséget is megörvendeztetve. Ezekhez sorolhatóak azok a szakácskönyvek is, melyek nemcsak recepteket, hanem egykori helyi vonatkozású étkezési szokásokat is dokumentálnak. Gyakran az a nagy kérdés, mit tudunk még vajon a múltból mindennapjainkba átemelni, hogyan tudjuk megélni magyarországi német identitásunkat? Az eltűnőben lévő nyelvjárást már nem lehet visszahozni, a viselet mindennapossá tétele szintén irreális gondolat. Egykori ételeket viszont sokkal könnyebben varázsolhatunk a tányérunkra, ez magyarázza ezen szakácskönyvek népszerűségét is. Nem is csoda, hogy ezek a könyvek szinte a megjelenésekor elfogynak.
Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről
Herend elsősorban a porcelánmanufaktúrája által vált világhírűvé. A település sváb vonatkozású múltja és jelene valószínűleg kevésbé ismert. Akik a Zentrum-Programme im HdU programsorozat 2016. december 14-ei rendezvényén részt vettek, minden bizonnyal emlékeznek arra, hogy Herenden és környékén a betlehemezés (Christkindlspiel) régi hagyományát napjainkban is ápolják. Az est során a közönség a bakonyi svábok karácsonyi finomságait is megkóstolhatta. A kulináris élmény alapján könnyen lehetett arra következtetni, hogy az ottani magyarországi német konyha más ünnepek kapcsán is – mint például húsvét, újév vagy farsang – még számos különlegességet tartogat az ínyencek számára.
Continue reading „Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről”
Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei
Mór városa a Bakony és a Vértes közötti, a róla elnevezett Móri-árokban fekszik. A kedvező földrajzi viszonyoknak köszönhetően a területen már az ókorban is borszőlőt termesztettek, a részben magyarországi németek által lakott települést az Ezerjó hazájaként is ismerik. Aki már járt itt, megtapasztalhatta, hogy a település a híres boron kívül olyan gasztronómiai finomságokkal is kecsegtet, mint például a kvircedli sütemény is. Ez a kétnyelvű kis receptes könyv, mely betekintést nyújt a város sváb gasztronómiájába, 2017-ben, a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából került kiadásra.
Continue reading „Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei”
Saure Riersach mit sissere Pembl: Wie unsre Kroßmotre in Ratzpeter kekhocht hon. Az újpetrei nagymamák főztje
Ezt a receptgyűjteményt 2016-ban adta ki az újpetrei Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület. Gyűjtőmunkájuknak köszönhetően a településre jellemző magyarországi németek által készített helyi ételek először kerültek nyomtatott módon megörökítésre.
Hárs József: Szakácskönyv 1828
Egy szakácskönyvet általában csak a háziasszonyok vagy a házias urak forgatnak érdeklődéssel. Kivéve, ha az már csaknem 200 éves: hiszen ebben az esetben a receptgyűjtemény egyúttal kultúrtörténeti kuriózum is. Ez a szakácskönyv egy egykori vulkapordányi molnárcsalád kézírásos füzetének receptjeit közli két nyelven.
Nemzetiségek konyhája
“A férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni” – tartja a szólás, és talán hasonlóan van ez a barátsággal is. Ha igen, ez a szakácskönyv erősítheti a magyarországi nemzetiségek és a többségi társadalom barátságát.