Josef Wolf – Wolfgang Zimmermann (Hg.): Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650-1800

A könyv borítója

A Duna térségét illetően mind a folyó, mind az újonnan épült autópályák és más közlekedési útvonalak által az 1989/90-es rendszerváltozás óta egyre jobban Európa „összenövő-összefüggő” kulturális és gazdasági nagytérsége jut az ember eszébe. A rómaiak idején a Duna inkább a határt jelentette, mely politikai, gazdasági és részben kulturális téren választotta el egymástól a régió népeit, de a török uralom idején is gyakran volt különféle csaták tanúja. Ezen harcok közül néhány az európai történelem nagy fordulópontjai is voltak egyben. A Habsburg Birodalom hatalmi terjeszkedése délkelet felé az 1683-as Bécs törökök általi megszállását megszüntető kahlenbergi csatával kezdődött. Ezzel vette kezdetét tulajdonképpen a Habsburgok birodalmának dunai monarchiává alakulása is.

 

 

 

 

 

Continue reading “Josef Wolf – Wolfgang Zimmermann (Hg.): Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650-1800”

Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete

A könyv borítója

Az egykor a mai szerbiai Vajdaság területén, a Bácska déli részén élő Duna-menti svábokról ezidáig számos történeti és irodalmi mű született. Ezekben legtöbbször a különféle népcsoportok multietnikus környezetben való békés együttéléséről és/vagy a Duna-menti svábok második világháborút követő szenvedéstörténetéről olvashatunk.

Az itt bemutatott mű írója, Johannes Weidenheim 1918-ban Bácstopolyán Johannes Ladislaus Schmidt néven látta meg a napvilágot. Gyermek- és ifjúkorát Verbászon töltötte, ahol igen korán elkezdett foglalkozni az írással. Weidenheim a település (szerbül hasonló jelentésű Vrbas) nevéből vette későbbi írói álnevét. Ahogyan földijei közül több ezren, ő is Ausztriában, később pedig – 2002-ben bekövetkező haláláig – Nyugat-Németországban élt. Szerkesztőként és tanárként kereste kenyerét, de elsősorban íróként tevékenykedett. Műveinek több mint a felében a hazájukból elűzött Duna-menti svábok tematikájával találkozhatunk. Kortársai közt a háború utáni időszak egyik legsikeresebb és legtehetségesebb NSZK-ban élő Duna-menti sváb írójakén tartják számon.

 

 

 

Continue reading “Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete”

Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel

A könyv borítója

A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.

 

 

 

 

 

Continue reading “Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”

Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot

A könyv borítója

Magyarország 76 évvel ezelőtt – 1945 áprilisában – szabadult fel teljes mértékben a náci német megszállás alól. Hivatalosan ezt úgy hangoztatták, hogy a háború magyar földön április 4-én ért véget. A kommunista diktatúra évtizedei alatt a felszabadulást a politikai propaganda eszközeivel tisztán pozitív kicsengésű eseményként, annak árnyoldalait eltitkolva próbálták értelmezni. A szovjet katonák rémtetteit, a civil lakosság szenvedését, így a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkára való elhurcolását is igyekeztek teljes mértékben eltitkolni.

 

 

 

 

Continue reading “Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot”

Henrike Hampe (Szerk.): Heimat im Koffer

A könyv borítója

Idén immár 75 éve annak, hogy 1946. január 19-én elindult az első magyarországi német elűzötteket szállító szerelvény Budaörsről a megszállt Németországba. A népcsoport kollektív büntetésének következtében ezen napot követően mintegy 167.000 ember került Németország amerikai megszállási övezetébe. Az elűzetések folytatásaként 1947 augusztusától pedig mintegy 50.000 magyarországi német került az akkori szovjet övezetbe. 2012-ben január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjának nyilvánították.

 

 

 

 

 

Continue reading “Henrike Hampe (Szerk.): Heimat im Koffer”

Friedrich Anna: Miért? Warum?

Egy jugoszláviai lágert túlélt
magyar-német asszony története

A könyv borítója

Az élet többször olyan helyzeteket produkál, melyek gyakran szerencsés véletlennek tűnnek. Ha azonban a jelen történéseit nyitott szemmel követjük, azok gyakran már nem is tűnnek annyira véletlenszerűeknek. Ehhez hasonló volt a Magyarországi Németek Könyvtára számára ennek a könyvnek a beszerzése is. A könyvtárosnak a reggeli munkába menet során egy budapesti buszmegállóban feltűnt, hogy egy hölgy egy a Magyarországi Németek Házában bemutatott könyvet olvas, mely a Bezdánból származó Mayer Antal élettörténetéről szólt. Beszédbe elegyedve a hölggyel kiderült, hogy ő szintén Bezdánból származik, illetve egy szintén a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó könyvet is írt. Így került pár héttel a beszélgetést követően egyenesen a szerző által a kötet tiszteletpéldányként a könyvtár állományába.

 

 

Continue reading “Friedrich Anna: Miért? Warum?”

Albert M. Maurer: Die Schwarze Flucht

A könyv borítója

A Duna-menti svábok a titói Jugoszlávia születése idején zajlott szenvedéstörténetének kutatásánál megkerülhetetlen téma a gádori haláltábor tragikus története, ahol a népcsoport tagjaiból több ezren vesztették életüket. A túlélők közül sajnos nagyon sokan vitték magukkal később a sírba borzalmas emlékeiket. A témában szerencsére viszonylag sok írás született köszönhetően több történésznek, kortársnak és a tematikát feldolgozó szerzőnek. Albert M. Maurer könyve is ide sorolható, mely kapcsán túlzás nélkül kijelenthető, hogy munkájával méltó emléket állított a valaha a Bánátot és Bácskát felvirágoztató Duna-menti sváboknak.

 

 

 

 

Continue reading “Albert M. Maurer: Die Schwarze Flucht”

Frank Bauer: Vorstellungen von „Deutschtum“ in Ungarn in Reiseberichten des 19. Jahrhunderts

A könyv borítója

Az úti beszámolók sajátsága, hogy legtöbbször az utazók szubjektív szemszögéből íródnak. Habár nem is mindig egy szélesebb közönségnek, vagy a nyilvánosságnak szánják őket, a különféle tudományágak kutatóinak fontos forrásanyagait jelenthetik. Az úti beszámolók segítségével az idegen utazók meglátásainak köszönhetően az olvasóban gyakran új perspektívák, látásmódok bontakoznak ki az útleírásban szereplő tájak lakóival, népeivel kapcsolatban.

 

 

 

 

 

Continue reading “Frank Bauer: Vorstellungen von „Deutschtum“ in Ungarn in Reiseberichten des 19. Jahrhunderts”

Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947

A könyv borítója

A Bácska területén található Szentfülöp egykor egy Duna-menti svábok lakta település volt, mely ma Bački Gračac néven Szerbiához tartozik. A könyv szerzője is itt született 1932-ben. Művében a településen töltött gyermek- és ifjúkoráról ír. A falut abban az időszakban már nemzetiségi konfliktusok jellemeztek.

 

 

 

 

 

Continue reading “Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947”