A Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár az előző évekhez hasonlóan 2022-ben is nagy értékű támogatást kapott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően.
Címke: szakkönyv
Bernadette Gebhardt (Hg.): „Bilder der Heimat”
A Schriftenreihe des Instituts für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa sorozat „Bilder der Heimat” című szakkönyvével egészült ki a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteménye, melyet Bernadette Gebhardt szerkesztett. A kötet 2022 tavaszán jelent meg a Waxmann kiadó gondozásában és ezentúl a könyvtárunkból is kölcsönözhető. Az itt ajánlott mű Csehország német kisebbségének állít emléket, a hangsúly pedig a képi emlékekre helyeződik.
Continue reading „Bernadette Gebhardt (Hg.): „Bilder der Heimat””
Helmut Moll (Hrsg.): Zeugen für Christus
Mártíroknak vagy vértanúknak eredetileg azokat az embereket hívjuk, akiket hitükért üldöztek, kínoztak, majd megöltek. A vértanúk kapcsán többnyire az ókori korai keresztény időkben kivégzett keresztények vagy a középkor más hitű eretnekei jutnak eszünkbe. Ezekben az emberekben az volt a közös, hogy legtöbbjük szörnyű, erőszakos, méltatlan halált halt. Sok katolikus vértanút később boldoggá avattak, illetve szentté avatásukat követően ma már szentekként tisztelünk. Talán kevésbé ismert, hogy a XX. században is sok vértanú élt.
Az itt ajánlott, 2001-ben harmadik kiadásként kiadott kétkötetes műbe a XX. század során magukat hitükért feláldozó, kifejezetten német keresztények kerültek. A mű elkészítéséhez II. János Pál pápa Tertio millennio adveniente apostoli levele szolgált ösztönzésképp. Ebben a Szentatya az azokra való emlékezésre hívta fel a figyelmet, akik a XX. század során a nemzeti szocializmus, kommunizmus és faji háborúk során mártírhalált szenvedtek el. Már a mű terjedelméből is kiderül, hogy milyen véres volt ez a század: A két kötetben több mint 700 vértanúról olvashatunk.
Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér”. A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/45
A második világháború végén Magyarország egy a náci Németország által megszállt, nyilasterror által uralt, szinte a végletekig kimerült ország volt. Bár a vörös hadsereg katonái rengeteg szörnyűséget követtek el, a lakosság abban reménykedett, hogy az ország a felszabadítással egy békés, demokratikus jövő elé néz, és hogy a mindennapi élet gyorsan fog normalizálódni. A magyarországi német népcsoportból tízezrek számára jelentette a „felszabadítók” érkezése a nagy fájdalmak és szenvedések kezdetét, melyet ma a malenkij robot kifejezéssel illetünk. A német származású munkaképes civil lakosság elhurcolásának alapját az 1944. december 16-ai szovjet Állami Védelmi Bizottság 7161-es számú határozata adta.
Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon
A Magyar Királyság már az államalapítás idején is – ahogy ezt ma mondanánk – multietnikus ország volt. Bizonyos népek már a honfoglalás előtt itt éltek a Kárpát-medencében, néhány a honfoglalókkal együtt érkezett, másokat pedig – mint például a szászokat is – később hívtak az országba. A középkorban a mindenkori uralkodók arra törekedtek, hogy az ország erős legyen, független maradjon, és az itt élő népek békében éljenek egymással, miközben a többséget a magyarok tették ki. A folyamatos fejlődésnek a középkorban a 150 éves török uralom vetett véget, majd 1686 után az ország etnikai összetétele is nagy mértékben megváltozott. A nemzetiségek közül a magyarok aránya csak az 1910-es népszámláláskor került túlsúlyba. Azonban ez a „többségi arány” is jórészt csak a magyar nacionalizmusnak, az asszimilációnak és a folyamatos magyarosítási törekvéseknek volt a következménye.
Continue reading „Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon”
A magyarországi németek elmúlt 100 éve
Már a XVIII. században, az első német telepesek megjelenésétől kezdve, a magyarországi németeket az erős összetartó közösségek kialakulása, a szorgalom és spórolás mellett a többi nemzetiséggel való békés együttélés is jellemezte. A trianoni békeszerződést követően a „Csonka-Magyarországon maradt” német népcsoport alkotta az ország legnagyobb létszámú nemzetiségét. Akkoriban 7,6 millió ember élt Magyarországon, így az összlakosságnak a németek mintegy hét százalékát tették ki 550 ezer fővel. Egy évszázaddal ezelőtt a magyarországi németség Bleyer Jakabbal az élén kezdett politikailag egységbe szerveződni a megmaradt trianoni Magyarország területén. Manapság pedig már egy olyan országban élünk, ahol nemzetiségi jogokról és kulturális autonómiáról beszélhetünk. Trianon és az azt követő évtizedek a XX. században nemcsak a többségi társadalom, hanem a magyarországi németek életébe is mélyreható változásokat hoztak.
Tóth Ágnes: Németek Magyarországon.1950-1970
Az egyes magyarországi német települések helyzetét szélesebb történelmi perspektívából tekintve megállapíthatjuk, hogy a 18. századi betelepítésüket követően a többségi társadalommal való együttélésük egészen a második világháború végéig zavartalan volt. A magyarországi németség még az 1920-as és 30-as években Bleyer Jakab vezetésével politikailag egységes fellépésre törekedett. Bleyer halálát követően, a hitleri Németország által befolyásolt Volksbund tevékenysége folytán a népcsoport viszonylagos egységén belül azonban törés keletkezett. A legnagyobb változásokat ugyanakkor a második világháborút követő sorscsapások hozták.
Continue reading „Tóth Ágnes: Németek Magyarországon.1950-1970”
Makra Mónika és Gárdonyi Adrienn: Emlékezz ránk!
A rendszerváltozást követően a magyarországi németek elűzetésének témájával egyre szélesebb körökben foglalkoztak. Így nemcsak történészek által írt szakkönyvek, tanulmánykötetek kerültek kiadásra, hanem egyetemisták által írt szemináriumi és diplomadolgozatok is. Ezeken túl számos emlékirat és a még élő szemtanúkkal forgatott film is dokumentálta a történteket. A malenkij robot során elszenvedett sorscsapások nagyobb mértékű kutatására, feldolgozására, és az ezzel kapcsolatos publikációkra azonban még egy ideig várni kellett.
Continue reading „Makra Mónika és Gárdonyi Adrienn: Emlékezz ránk!”
Hannes Philipp / Andrea Ströbel (Hg.): Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa
A Magyarországi Németek Könyvtára nemcsak nyilvános, hanem szakkönyvtár is egyben, ezért az állományban számos, magyarországi német tematikájú kutatást segítő szakkönyv is megtalálható, ami egy igen széles olvasóközönség kiszolgálását teszi lehetővé. Ezek között vannak olyan konferenciakötetek is, melyek nem csupán tudományos, de kulturális és gazdasági tematikákat is taglalnak.
Ez a kiadvány a Forschungen zur deutschen Sprache in Mittel-, Ost- und Südosteuropa (Kutatások a német nyelvet illetően Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában) című sorozat ötödik kötete, mely a Regensburgi Egyetem Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa Német Nyelvének Kutatóközpontja második konferenciáján elhangzott előadások leiratát tartalmazza. A találkozó kapcsán számunkra az a különleges, hogy azt 2015-ben Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Andrássy Egyetem közreműködésével tartották.
Continue reading „Hannes Philipp / Andrea Ströbel (Hg.): Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa”
Christoph Mauerer (Hg.): Mehrsprachigkeit in Mittel-, Ost- und Südosteuropa
Gewachsene historische Vielfalt oder belastendes Erbe der Vergangenheit
A tudományos konferenciák nem csak a résztvevők – tehát a közönség és az előadók – számára bírnak nagy jelentőséggel. Hiszen ha azokat követően konferenciakötetek is megjelennek, akkor az adott kutatási eredmények a szélesebb olvasóközönség számára is elérhetővé válnak. Megjelentetésük még azért is fontos, mert mindig a tudomány aktuális állását dokumentálják, gyakran ösztönözve a kutatókat további kutatásokra, illetve összehasonlító elemzésekre.
Continue reading „Christoph Mauerer (Hg.): Mehrsprachigkeit in Mittel-, Ost- und Südosteuropa”