Márkus Beáta (szerk.): Málenkij robot. Fiatal kutatók kutatási eredményei

Málenkij robot. Aki jártas a történelemben, annak sokat mondanak ezek a szavak. A magyarországi németeknek talán még többet, ugyanis a kitelepítések előtt sem kímélték ezt a népcsoportot. A második világháború után a szovjet megszállás következtében főként német ajkúakat hurcoltak el Magyarországról szovjet földre a háború sújtotta területek helyreállítása érdekében szervezett kényszermunkára. Az embert próbáló utazás után is brutális bánásmód jellemezte az ottlétet, sokan már az út során életüket vesztették, de az évekig tartó „kis munkából” az elhurcoltak alig fele érkezett csak haza.

Continue reading „Márkus Beáta (szerk.): Málenkij robot. Fiatal kutatók kutatási eredményei”

Endrész György – Endrész Judit: Schwätze’mer schwabisch! Rátkai sváb szótár

Egy újabb sváb szótárral bővült a Magyarországi Németek Könyvtára állománya. Nemrég jelent meg Schwätze’mer schwabisch! címmel a helyi német nyelvjárást összefoglaló rátkai sváb szótár Endrész György és Endrész Judit jóvoltából, a Schwarzwald Hagyományőrző Egyesület támogatásával. Az alkotókat többek között az a cél vezérelte, hogy a nyelvtudomány figyelmét a településre irányítsák, illetve így járuljanak hozzá ahhoz, hogy ez a nyelvjárás ne vesszen ki teljesen a német nemzetiségi kultúrából.

Rátka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Szerencs járásban, a szlovák határ közelében. Az 1700-as évek közepén telepítettek be az elnéptelenedett faluba németeket, kiknek hagyományait a község a mai napig őrzi. Nyelvjárásuk az idegen nyelvi környezet, illetve a II. világháború után történő kényszermunkára való elhurcolások ellenére több évszázadon keresztül fenn tudott maradni. A népszámlálási adatok szerint 2011-ben Rátka népességének 67 százaléka német nemzetiségű volt.


Continue reading „Endrész György – Endrész Judit: Schwätze’mer schwabisch! Rátkai sváb szótár”

Helmut Moll (Hrsg.): Zeugen für Christus

Mártíroknak vagy vértanúknak eredetileg azokat az embereket hívjuk, akiket hitükért üldöztek, kínoztak, majd megöltek. A vértanúk kapcsán többnyire az ókori korai keresztény időkben kivégzett keresztények vagy a középkor más hitű eretnekei jutnak eszünkbe. Ezekben az emberekben az volt a közös, hogy legtöbbjük szörnyű, erőszakos, méltatlan halált halt. Sok katolikus vértanút később boldoggá avattak, illetve szentté avatásukat követően ma már szentekként tisztelünk. Talán kevésbé ismert, hogy a XX. században is sok vértanú élt.

Az itt ajánlott, 2001-ben harmadik kiadásként kiadott kétkötetes műbe a XX. század során magukat hitükért feláldozó, kifejezetten német keresztények kerültek.  A mű elkészítéséhez II. János Pál pápa Tertio millennio adveniente apostoli levele szolgált ösztönzésképp. Ebben a Szentatya az azokra való emlékezésre hívta fel a figyelmet, akik a XX. század során a nemzeti szocializmus, kommunizmus és faji háborúk során mártírhalált szenvedtek el. Már a mű terjedelméből is kiderül, hogy milyen véres volt ez a század: A két kötetben több mint 700 vértanúról olvashatunk.


Continue reading „Helmut Moll (Hrsg.): Zeugen für Christus”