A Magyarországi Németek Könyvtára legújabb szerzeményei közül a héten ismét egy tanulmánykötetet ajánlunk olvasóink figyelmébe, mely a 20. és 21. századi közép- és délkelet-európai német nyelvű irodalmak egy meghatározott szegmensét vizsgálja.
Continue reading „Enikő Dácz (szerk.): Räumliche Semantisierungen„
Eheti olvasmányunk egy utazásra invitálja az olvasóinkat a Duna mentén, melyhez egy újragondolt antológiakötet lesz segítségünkre.
Continue reading „Der Fluss. Eine Donau-Anthologie der anderen Art„
A magyarországi németek német nyelvhasználatát tekintve a népcsoportot érintő második világháború utáni sorscsapásokat (elhurcolások, vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések) követő időszakot az „elnémulás időszakának” is nevezhetnénk. A svábok kulturális életében bekövetkező lassú javulás ellenére a szocialista diktatúra évtizedeit esetükben nagy mértékű nyelvvesztés jellemezte. Egyre kevesebb a nyelvjárást beszélő. Az ősök egykori anyanyelvét pedig mára a legtöbb magyarországi német gyermek – amennyiben a lehetőség fennáll – mint idegen nyelvet és annak standardizált formáját sajátítja el. De milyen a népcsoport aktuális nyelvi állapota? Milyen nyelvi tendenciák, hatások és viszonyok jellemzik a magyarországi németeket?
A tanösvény szó kapcsán többnyire olyan a természetben, szakemberek által létrehozott mesterséges látnivalók juthatnak eszünkbe, melyek pedagógiai céllal, bizonyos természeti jelenségekre hívják fel a figyelmünket, illetve egyben bővítik is ismereteinket a bemutatott dolgokkal kapcsolatban. A magyarországi német tanösvények kapcsán szintén az ismeretbővítés pedagógiai céljáról van szó, mindemellett identitáserősítő funkcióval bírnak, illetve egyfajta kultúrtörténeti emlékművekként is szolgálnak.
Continue reading „A múltnak jövője van. Országos magyarországi német tanösvény. Kísérőfüzet”
A 21. században pedagógiai szempontból igen fontos szerepet játszanak az iskolai projektek, hiszen azokban feltétel a tanulók cselekvő részvétele, illetve jelentősen elősegítik a tanulási képességek fejlesztését is. Közösségépítő, identitáserősítő funkcióit a magyarországi német oktatási intézményekben is felismerték. Jó példáját láthatjuk ennek az Abgedreht! – Magyarországi Német Ifjúsági Filmünnepen vagy a TrachtTag-on való aktív, és egyre növekvő részvétel kapcsán.
Continue reading „Wir sprechen Deutsch – Projekt des Valeria-Koch-Bildungszentrums 2018”
A Duna-menti svábokat és köztük a magyarországi németeket is a többségi társadalom és saját maguk által is, egyszerűen csak svábként definiálják. A mai Baden-Württemberg és Bajorország Bayerisch Schwaben elnevezésű területeiről a betelepítés időszakában a betelepülők számához mérten kevesen jöttek a Királyi Magyarországra, tehát valójában a betelepülők kisebb része származott ténylegesen sváb területről, és ők is több hullámban érkeztek. Az ilyen, ténylegesen sváb származású csoportok egyike a szatmári sváboké, akiknek az identitásbeli változásait vizsgálja Lukácsné Dr. Marinka Melinda, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa ebben a könyvben.
Soroksár betelepítése a 18. század elején gróf Grassalkovich Antal révén történt. Soroksár évszázadokig egy főváros közeli magyarországi német faluként funkcionált. A települést 1950. január 1-jén csatolták Pesterzsébettel együtt XX. kerületként Budapesthez. 1994 óta azonban különválva a XX. kerülettől, Soroksár Budapest legfiatalabb, XXIII. kerülete. A Soroksári füzetek hatodik kötetét Befogadás Otthonra találás Továbbadás címmel 2017-ben annak kapcsán jelentették meg, hogy épp 300 évvel azelőtt született a – telepítéseknek köszönhetően – az első soroksári sváb.
Continue reading „Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás”
Huber Ágnes 2010-ben doktorált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A fiatal magyarországi németek nyelvhasználatáról és identitásáról szóló disszertációjának átdolgozott, rövidített változata idén jelent meg a Dr. Kovač kiadónál.
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának kiadványa egy 2011 márciusában tartott nemzetközi konferencia téziseit tartalmazza. A konferencián nyelv-, irodalom- és művelődéstudományi illetve didaktikai témákkal foglalkoztak.