Ezen kiadvány hiánypótló és különleges értékű mű, amely a vértessomlói német nemzetiségi közösség nyelvi és kulturális örökségének megőrzését szolgálja. Pfiszterer Jánosné és Pfiszterer Zsuzsanna több éven át tartó gyűjtőmunkájának eredményeként olyan kötet született, amely nem csupán a helyi nyelvjárás szavait dokumentálja, hanem egy egész közösség emlékezetét és hagyományvilágát is megőrzi az utókor számára.
Arnold Krisztina Neues Kapitel című kötete jóval több novellák és versek gyűjteményénél: ez egy személyes hangvételű mű, amely az emlékek, érzések és gondolatok világába enged betekintést. Az írónő nagy érzékenységgel nyúl olyan témákhoz, mint az otthon, a család, a vágyakozás, a bizonytalanság vagy a remény, miközben szövegei egyszerre elgondolkodtatók és emberközeliek.
Ritter György történész 63 észak-dunántúli településen készített 162 életútinterjú tudományos elemzésével rajzolja meg az itt bemutatott két kötetben a magyarországi német közösség 1940 és 1970 közötti sorsát.
A Fata Márta szerkesztésében megjelent és itt bemutatott Melioration und Migration. Wasser und Gesellschaft in Mittel- und Ostmitteleuropa vom 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts (Melioráció és migráció. Víz és társadalom Közép- és Kelet-Közép-Európában a 17. századtól a 19. század közepéig) című tanulmánykötet a preindusztriális európai táj egyik hosszú időn át meghatározó, központi elemével foglalkozik: az állandóan vagy időszakosan víz borította területekkel. A lápok, mocsarak és ártérek nem csupán természeti adottságok voltak, hanem már a kora újkortól kezdve célzott meliorációs projektek színtereivé váltak, amelyek célja a mezőgazdasági művelésbe vonható területek bővítése, valamint a földművelés, a kereskedelem és a közlekedés intenzívebbé tétele volt.
Continue reading „Márta Fata (Hrsg.): Melioration und Migration„
A tiszalöki fogolytábor történetét nem írók írták. A túlélők, egyszerű emberek személyes élményeit, írásos vallomásait gyűjtötte össze sokéves munkával egy lelkes helytörténész, Görbedi Miklós. Az itt bemutatott kötet egy dokumentumgyűjtemény, amely a tiszalöki hadifogolytábor történetét forrásokra támaszkodva, személyes nézőpontokból és visszaemlékezések segítségével mutatja be. Olyan kérdések kerülnek előtérbe, amelyek sokáig tabunak számítottak: Mi lett a tábor halottaival? Hogyan alakult ki a hallgatás és a legenda? Miként vált mindez később emlékezetté és emlékművé?
Az itt ajánlott kötet méltó tisztelgés a Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekar négy évtizedes, példaértékű munkássága előtt. A könyv Turi Lajos, Tát polgármesterének ünnepi köszöntőjével indul, amely személyes hangvétellel vezeti be az olvasót a zenekar gazdag történetébe és kiemeli annak a helyi közösségben betöltött szerepét.
Az itt ajánlott, Erb Maria, Schulteisz Margit és Müller János által összeállított kötet egy darabot őriz a geresdlaki német nemzetiségi közösség múltjából, miközben arra is buzdít, hogy újraélesszük az éneklés hagyományát, amely egykor a falvak mindennapjainak természetes része volt.
A Firlefanz Becker Róbert magyarországi német író és költő német nyelvű verseskötete. Ezeket a műveket szerzője a 4-12 éves korosztálynak ajánlja, de versei gyakran a felnőtteknek is ismerősen és kedvesen hatnak. A kötetben különféle élethelyzetek és hangulatok jelennek meg: ünnepi alkalmak, mint a húsvét, a karácsony vagy a születésnap, valamint olyan mindennapi pillanatok, amelyek könnyen csalnak mosolyt az olvasó arcára.
Ez a különleges kétnyelvű kötet Hajós sváb közösségének szellemi kincseit tárja az olvasója elé. Schőn Mária néprajzi gyűjtése révén olyan hagyományok bontakoznak ki, amelyek generációkon át formálták az itt élők mindennapi életét.
Continue reading „Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések„
Ez a kétnyelvű szakácskönyv különleges ablakot nyit Geresdlak sváb közösségének konyhai hagyományaiba. A szerzők olyan egyszerű, takarékos, de szívvel-lélekkel készített ételek receptjeit gyűjtöttek össze benne, amelyek generációkon átívelve formálták a családok mindennapjait.
