A Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár 2019-ben is nagy értékű támogatást kapott a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően.
Continue reading „Értékes könyvekkel gazdagodott könyvtárunk”
Azt gondolhatnánk, hogy a 21. századra a családokban már nem divat a rendszeres, vagy a hétvégi főzés, mert az a ma emberétől túl sok időráfordítást igényel. Hiszen már a házilag készült alapanyagok előállítása, de még a beszerzésük is túl sok időbe, energiába kerülhet, ami túlzottan akadályozná az embert egyéb dolgai elintézésében.
Continue reading „Takács Gábor (szerk.): Császártöltési finomságok”
Hartmann Miklós első, A széna illata című könyvét 2017-es megjelenését követően országszerte különböző fórumokon mutatták be. A regényt, mely 1952-ben, a szerző születésével ér véget, nagyon jól fogadta a közönség. Hartmann Miklóst az olvasói visszajelzések folytatás megírására ösztönözték, így meg is született második műve Örömóda címmel.
Egy-egy új könyvbeszerzés a Magyarországi Németek Könyvtára számára nem mindig jelenti azt, hogy új kiadású kiadvánnyal bővül az állománya. Gyűjteményünk esetében lehetnek ezek régebbi megjelenések is, melyek hagyatékból származnak, esetleg más könyvtárak, intézmények vagy magánemberek nagyvonalú adományának köszönhetőek. Ez a helytörténeti monográfia is az utóbbiakhoz tartozik, melyet a Heimatgemeinschaft der Teveler E.V. Eppingen (Teveli Elszármazottak Egyesülete) kiadványaként az Interpress Kiadó jelentetett meg 1988-ban Budapesten.
Mindig nagy öröm egy-egy kortárs magyarországi német irodalomi mű megjelenése, ritkaságuk révén még nagyobb örömmel jár, amennyiben mondókákról, mesékről, elbeszélésekről vagy általában véve gyermekirodalomról van szó. Ezekhez sorolható a 2005-ben, negyedik kiadásban megjelent kétnyelvű verses gyűjtemény, a Zauberhut/Varázscilinder Michelisz József tollából. Ilyen még a Neue Zeitung Alapítvány gondozásában káni magyarországi német nyelvjárásban megjelent (nem csak gyerekeknek való) Reigöd vum Weidepam, illetve a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat által 2017-ben kiadott Kinderreime und Sprüche aus Weirschwar is.
A Bácska területén található Szentfülöp egykor egy Duna-menti svábok lakta település volt, mely ma Bački Gračac néven Szerbiához tartozik. A könyv szerzője is itt született 1932-ben. Művében a településen töltött gyermek- és ifjúkoráról ír. A falut abban az időszakban már nemzetiségi konfliktusok jellemeztek.
Continue reading „Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947”
Tisztelt Olvasóink!
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2019. október 9-én, szerdán 12:00 óráig tart nyitva, október 10-én, csütörtökön pedig zárva tart.
A hét további munkanapjain a megszokott nyitva tartás érvényes. A visszahozott könyveket nevük megadásával a recepción leadhatják.
Üdvözlettel:
Frei Nándor
könyvtáros
A Duna-menti svábokat és köztük a magyarországi németeket is a többségi társadalom és saját maguk által is, egyszerűen csak svábként definiálják. A mai Baden-Württemberg és Bajorország Bayerisch Schwaben elnevezésű területeiről a betelepítés időszakában a betelepülők számához mérten kevesen jöttek a Királyi Magyarországra, tehát valójában a betelepülők kisebb része származott ténylegesen sváb területről, és ők is több hullámban érkeztek. Az ilyen, ténylegesen sváb származású csoportok egyike a szatmári sváboké, akiknek az identitásbeli változásait vizsgálja Lukácsné Dr. Marinka Melinda, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa ebben a könyvben.
Tisztelt Olvasóink!
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2019. szeptember 25-én, szerdán egy rendezvény miatt 14:00 órától tart nyitva.
A hét további munkanapjain a megszokott nyitva tartás érvényes. A visszahozott könyveket nevük megadásával a recepción leadhatják.
Üdvözlettel:
Frei Nándor
könyvtáros
Köztudomású, hogy a vallás a magyarországi németek mindennapjaiban mindig is jelentős szerepet töltött be. Ha a népcsoport múltjával kapcsolatban szeretnénk többet megtudni, akkor vallásosságának vizsgálata megkerülhetetlen. Azt gondolhatnánk, hogy egy helyi egyházközség történetét feldolgozó könyv viszonylag száraz témát érint: adatok, tények, táblázatok, elemzések, személyi vagy éppen épületeket érintő változások feljegyzéseinek közlését feltételezzük egy ilyen kiadvány esetében. Ez a könyv azonban igen érdekesen mutatja be az újpetrei svábok egyházközségének történetét.
Continue reading „Mammel Ede (Bajtai Zsigmond): Újpetre temploma és plébánosai”