Magyarországi Németek Könyvtára – Oldal 24 – Magyarországi Németek Könyvtára

Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot

Magyarország 76 évvel ezelőtt – 1945 áprilisában – szabadult fel teljes mértékben a náci német megszállás alól. Hivatalosan ezt úgy hangoztatták, hogy a háború magyar földön április 4-én ért véget. A kommunista diktatúra évtizedei alatt a felszabadulást a politikai propaganda eszközeivel tisztán pozitív kicsengésű eseményként, annak árnyoldalait eltitkolva próbálták értelmezni. A szovjet katonák rémtetteit, a civil lakosság szenvedését, így a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkára való elhurcolását is igyekeztek teljes mértékben eltitkolni.

Continue reading „Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot”

Értékes könyvadomány Magyarország Müncheni Főkonzulátusától

A Magyarországi Németek Könyvtára április 7-én értékes könyvadománnyal gazdagodott Magyarország Müncheni Főkonzulátusa révén. A tizenhárom különféle könyv több példányban érkezett, melyek a Duna-menti sváb és magyarországi német egyházi zene témaköreit taglalják.

A művek közül a legtöbb Dr. Franz Metz munkája. A Bánságból származó müncheni zenetudós, zenekiadó és egyházzenész életművével nagyban hozzájárult a bánsági, a magyarországi német, illetve a Duna-menti sváb egyházi zene, zenei kultúra és zenei élet megismertetéséhez. 2020-ban kiadott munkája Mit frohem Herzen will ich singen – Zur Musikgeschichte der Ungarndeutschen (Örömteli szívvel akarok énekelni – A magyarországi németek zenetörténetéről), valamint korábbi írásai is, mint a 2009-ben megjelent könyve a Das Kirchenlied der Donauschwaben (A Duna-menti svábok egyházi énekei) gyűjteményünket mostantól újabb példányokkal gazdagítják. Külön öröm számunkra, hogy az adománynak köszönhetően három gyönyörű zenei CD-t is állományba vehettünk, melyek olvasóinkat az orgona-, illetve az egyházi zene világába kalauzolják el.

Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek

Az ember fiatal korában természeténél fogva kétségkívül játékos lény. A játék a gyermekek számára a szocializációban, az individuális tulajdonságok kibontakoztatásában, illetve különböző készségek elsajátításában, tulajdonképpen a felnőtté válásban is különösen fontos szerepet tölt be. Modern korunkban a digitalizáció, az internet és az okostelefonok egyre elterjedtebb használata sok mindent, így a gyermekek szokásait, illetve a körükben elterjedt játékok fajtáit is megváltoztatta. A XXI. században egyre több időt töltenek digitális és online játékokkal, valamint online kommunikációval, mindezt zárt térben, egyre kevesebb mozgással. A szűkebb térben való játék, a nagymozgások hiánya később még bizonyos rendellenességeket okozhat, a gyermekek pszichoszociális fejlődését is korlátozhatja. Az ilyen jellegű problémák okai korábban gyakorlatilag nem léteztek.

Continue reading „Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek”

A könyvtár határozatlan ideig zárva tart

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2020. november 11-étől a koronavírus okozta fertőzésveszély elkerülése érdekében bizonytalan ideig zárva tart.

Olvasóinkat ez idő alatt a lejárt kölcsönzési idejű könyveik végett nem értesítjük, és a visszajuttatási kötelezettség alól is mentesülnek.
A kölcsönzés előzetes egyeztetést (+36/1-354-0881; info@bibliothek.hu) követően lehetséges. A könyveket a portáról lehet majd elvinni, illetve azokat ugyanoda visszajuttatni. (A könyvek a visszahozatalt követően karanténba kerülnek.)

Kérjük, kövessék figyelemmel a Zentrum honlapját, amelyeken keresztül tájékoztatni fogjuk Önöket az intézkedések feloldásáról is.

Üdvözlettel:

Frei Nándor

könyvtáros

László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800

A németek magyarországi tömeges letelepítése a XVIII. század végére, illetve a XIX. század kezdeti éveire gyakorlatilag lezárult. A már a középkortól itt élő német polgárokkal együtt az újkori német telepesek és bevándorlók a zsidókkal együtt sok nagyváros, így a fővárosi lakosság német nyelvű többségét alkották.

Continue reading „László Tarnói: Schnittpunkte. Literarisches Leben des deutschsprachigen Ungarn um 1800”

Szajk 1000 éves. Jubileumi településtörténet

Ezer esztendő az emberiség történelmének viszonylatában nem nagy idő, ha azonban egy kis település történetének távlatában vizsgáljuk, már igencsak soknak számít, egy emberöltőt alapul véve pedig felfoghatatlanul soknak tűnik. Magyarország változatos, háborúktól és megszállásoktól terhes, gyakran tragikus történelméből kiindulva szinte hihetetlen, hogy nemcsak nagyobb „történelmi” városok, hanem olyan apró települések is, mint Szajk, több mint ezer éve léteznek. A kis magyarországi német község a Sváb-Törökország területén, a bólyi járásban található. A földrajzi elhelyezkedés Szajk történelmét és demográfiai változásait is nagyban meghatározta.

Continue reading „Szajk 1000 éves. Jubileumi településtörténet”

Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse

Aki a magyarországi németek identitását érintő kérdésekkel szeretne foglalkozni, vagy csak egyszerűen megismerné a népcsoport sajátosságait, érdeklődésének függvényében nemcsak történeti, nyelvészeti, hanem néprajzi kutatásokra is támaszkodhat. A kutatók legújabb eredményei gyakran konferenciákon kerülnek bemutatásra, melyek nyomán értékes konferenciakötetek kerülnek kiadásra.

Continue reading „Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse”

Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér”. A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/45

A második világháború végén Magyarország egy a náci Németország által megszállt, nyilasterror által uralt, szinte a végletekig kimerült ország volt. Bár a vörös hadsereg katonái rengeteg szörnyűséget követtek el, a lakosság abban reménykedett, hogy az ország a felszabadítással egy békés, demokratikus jövő elé néz, és hogy a mindennapi élet gyorsan fog normalizálódni. A magyarországi német népcsoportból tízezrek számára jelentette a „felszabadítók” érkezése a nagy fájdalmak és szenvedések kezdetét, melyet ma a malenkij robot kifejezéssel illetünk. A német származású munkaképes civil lakosság elhurcolásának alapját az 1944. december 16-ai szovjet Állami Védelmi Bizottság 7161-es számú határozata adta.

Continue reading „Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér”. A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/45”

Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon

A Magyar Királyság már az államalapítás idején is – ahogy ezt ma mondanánk – multietnikus ország volt. Bizonyos népek már a honfoglalás előtt itt éltek a Kárpát-medencében, néhány a honfoglalókkal együtt érkezett, másokat pedig – mint például a szászokat is – később hívtak az országba. A középkorban a mindenkori uralkodók arra törekedtek, hogy az ország erős legyen, független maradjon, és az itt élő népek békében éljenek egymással, miközben a többséget a magyarok tették ki. A folyamatos fejlődésnek a középkorban a 150 éves török uralom vetett véget, majd 1686 után az ország etnikai összetétele is nagy mértékben megváltozott. A nemzetiségek közül a magyarok aránya csak az 1910-es népszámláláskor került túlsúlyba. Azonban ez a „többségi arány” is jórészt csak a magyar nacionalizmusnak, az asszimilációnak és a folyamatos magyarosítási törekvéseknek volt a következménye.

Continue reading „Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon”

Bogdan wie es singt, spielt und tanzt

Egy könyvtár állományába nemcsak nagy formátumú szakkönyvek, nehéz tanulmánykötetek vagy lexikonok, hanem újságok, folyóiratok, sőt még brosúrák, valamint kisebb kiadványok is tartozhatnak, melyek gyakran nem sokkal több oldalt számlálnak mint egy füzet, mégis sok értékes információt tartalmaznak. Így a Magyarországi Németek Könyvtárában is megtalálhatóak a legkülönfélébb publikációk, melyek segítségével magyarországi német tánccsoportok, tájházak, kézművesek, látnivalók, rendezvények vagy éppen helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét ismerhetjük meg.

Continue reading „Bogdan wie es singt, spielt und tanzt”