Schmidt Gabriella – Hetényi Ádám: Adalékok a dunaszekcsői német tájnyelvhez

A könyv borítója

Sajnos túlzás nélkül kijelenthető, hogy a helyi nyelvjárások különböző mértékben ugyan, de „szinte a szemünk láttára”, az azokat még beszélőkkel együtt halnak ki. Ugyanez a helyzet a dunaszekcsői helyi sváb dialektussal is, melyet ma már gyakorlatilag nem hallani az utcákon. A települést korábban magyarok, németek és szerbek lakták, melyek közül a magyarországi németek a lakosság egyharmadát tették ki, legtöbbjük pedig tudott magyarul is. Habár a magyar nyelv erős hatással volt a helyi rajnai frank kevert nyelvjárásra, utóbbi egészen a második világháború végéig a hétköznapi, általános nyelvhasználat részeként megőrizte főbb jellemvonásait. A későbbi, megállíthatatlan nyelvvesztést számos helyi magyarországi német elűzése és az azt követő vegyes házasságok is felgyorsították.

Az előszóban azt olvashatjuk, hogy ez a könyv a teljesség igénye nélkül készült, nem nyelvészek, hanem két némettanár munkájának köszönhető. Belelapozva azonban rögtön láthatjuk, hogy igen alapos, értékes és egyedi munkáról van szó, melyben a helyi német nyelvjárás legalább egy töredékét sikerült ily módon megmenteni.

 

 

 

 

Continue reading „Schmidt Gabriella – Hetényi Ádám: Adalékok a dunaszekcsői német tájnyelvhez”

Ungarndeutsche heute – Sprache und Zugehörigkeit

A kiadvány borítója

Spiegelungen – Heft 1.20

A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában nemcsak könyvek és audiovizuális információhordozók, hanem periodikák, azaz időszakosan megjelenő nyomtatott sajtótermékek, újságok és folyóiratok is megtalálhatóak. Folyóirat-állományunk gyűjteményünk egyik kiemelt részét képezi. Elsősorban a kárpát-medencei németséggel foglalkozó német és magyar nyelvű sajtótermékeket gyűjtjük.

 

 

 

 

 

Continue reading „Ungarndeutsche heute – Sprache und Zugehörigkeit”

Hárskút képekben

A könyv borítója

Hárskút település elnevezése német nyelven érdekes módon a magyar név szó szerinti megfelelője, ettől függetlenül a „Lindenbrunn” megnevezés szinte alig jelenik meg valahol, mindenhol a magyarral találkozhatunk. Ennek feltehetőleg az lehet az oka, hogy a település Hárságy-puszta és Gyertyánkút-puszta egyesítésének köszönhetően csupán 1956 óta létezik. A mintegy 660 lelket számláló település 499,5 méteres tengerszint feletti magasságon található, ezzel a Bakonyi-hegység legmagasabban fekvő települése. Habár a hárságyi és gyertyánkúti magyarországi németek is elszenvedték a második világháborút követő elűzetést, illetve az azt követő sorscsapásokat, Hárskút lakosainak még mindig több mit 80 százaléka német felmenőkkel büszkélkedhet.

 

 

 

 

Continue reading „Hárskút képekben”

Nyári újranyitás a könyvtárban

 

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2020. július 27. és augusztus 7. között – július 29-e kivételével – a szokásos nyitvatartás szerint várja kedves olvasóit

Olvasóink egészsége érdekében a könyvtár területén kötelező a szájmaszk használata!

 

 

 

Fontos: augusztus 10-24. között nyári szünet miatt zárva tartunk.

 

 

 

 

Augusztus 25-től, szintén a szokásos nyitvatartás lesz érvényben.

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.

Üdvözlettel:

Frei Nándor

könyvtáros

Rendkívüli nyitva tartás augusztus 5-én és 6-án a könyvtárban

Tisztelt Olvasóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára augusztus 5-én, szerdán 13 órától illetve augusztus 6-án, csütörtökön 9 órától tart nyitva.
A hét további munkanapjain a megszokott nyitva tartás érvényes. A visszahozott könyveket nevük megadásával a recepción leadhatják.

Üdvözlettel:

Frei Nándor

könyvtáros

Es war einmal….. in Bogdan, 1898-2018

A kiadvány tartalma a a kísérőfüzet, CD és DVD

Dunabogdány, ahol az 1947-es elűzetésig a lakosság túlnyomórészt magyarországi németekből állt, a csodálatos Visegrádi-hegység területén található. A települést és magyarországi német lakosait illetően könyvtárunk állományában több kötet is megtalálható. Ezek közt vannak az identitást és a nyelvhasználatot taglaló, illetve az elűzetés és visszatérés témáit feldolgozó kötetek is. Ide sorolható még a Liebhardt András által írt, 2017-ben kiadott  is, ami az 1930-tól 1948-ig tartó időszak történéseit igen részletesen taglalja, és amit kiegészített nagyapja elűzetésről és visszaszökéséről írt naplójával.

A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában olyan igen értékes kötetek is megtalálhatóak, melyek a magyarországi nyelvjárás dokumentálása mellett annak használatára ösztönöznek. Ezekhez tartoznak a különböző mondókákat, szólásokat, dalokat és meséket tartalmazó nyelvjárási gyűjtemények.

Bár ennek a CD-ből, DVD-ből és kísérőfüzetből álló kiadványnak az esetében nem beszélhetünk könyvről, azonban ha a nyelvi nevelést, illetve a nyelvjárás használatát vesszük figyelembe, akkor ez a gyűjtemény talán jobban szolgálhatja azokat, mint egy tisztán csak nyomtatott anyag. Az Es war einmal…… in Bogdan (Egyszer volt, hol nem volt… Dunabogdányban) a helyi német nemzetiségi óvoda 120 éves fennállása alkalmából, a helyi óvodások és óvónők közreműködésével jelent meg. A munka során számos, dunabogdányi nyelvjárásban elhangzott gyermekdalt, mondókát, szólást és mesét gyűjtöttek, majd vettek fel, így dokumentálva azokat az utókor számára.

Continue reading „Es war einmal….. in Bogdan, 1898-2018”

Sybille Krause: Joschka Fischer. Die Biografie

A könyv borítója

Manapság szerencsére kevés olyan ember akad, aki kétségbe vonná a klímavédelmi intézkedéseket vagy a környezetvédelmi szabályozások hasznosságát. Egyre szélesebb rétegek osztják a tudósok azon véleményét, hogy az éghajlati és a környezeti változások az emberiség jövőjének szempontjából életbevágóan fontosak. Ez a trend jól megmutatkozik abban is, hogy egyre több országban lesznek népszerűek a zöld pártok. Bekerülve a parlamentbe pedig a konzervatív, baloldali és liberális pártokkal konkurálnak, illetve egyre gyakrabban van szükség rájuk koalíciós kormányzás esetén is. Így történt ez Németországban is 1998-ban, amikor a kormányzati többség érdekében „vörös-zöld” koalíciós szövetség jött létre. Ekkor vált a németek számára talán különösnek, a magyaroknak pedig ismerősen hangzó, néhányaknak vicces keresztnevű Joschka Fischer világszerte ismertté. A zöldpárti politikus ugyanis 1998-tól 2005-ig Németország külügyminisztere, egyben kancellárhelyettese is volt.

 

 

 

 

Continue reading „Sybille Krause: Joschka Fischer. Die Biografie”

Ravasz János: A magyarbólyi evangélikus egyházközség krónikája

A könyv borítója

A magyarországi németek történetével behatóbban foglalkozva feltárul előttünk, hogy életükben a vallásosság mindig is alapvető, identitáserősítő szerepet játszott. Így egy település egyházközségének történeti dokumentációja sokszor hasonlít az olyan helytörténeti monográfiákhoz, melyek a helyi lakosok életét dolgozzák fel. Ennek kapcsán elég csak arra gondolnunk, hogy korábban a legtöbb iskola egyházi fenntartású volt.

 

 

 

 

 

Continue reading „Ravasz János: A magyarbólyi evangélikus egyházközség krónikája”

Maria Klotz: Claus Klotz und seine Dichtung

A könyv borítója

Egy költő műveit akkor érthetjük meg jobban, ha tudjuk, hogy milyen indíttatásból írta azokat. A művek elemzése még könnyebb számunkra, ha ismerjük az alkotó teljes életművét. A legjobb azonban, ha az önreflexiók és interpretációk közvetlenül a költőtől érkeznek, ami viszont elég ritkán fordul elő.

 

 

 

 

 

Continue reading „Maria Klotz: Claus Klotz und seine Dichtung”

Christoph Mauerer (Hg.): Mehrsprachigkeit in Mittel-, Ost- und Südosteuropa

A könyv borítója

Gewachsene historische Vielfalt oder belastendes Erbe der Vergangenheit

A tudományos konferenciák nem csak a résztvevők – tehát a közönség és az előadók – számára bírnak nagy jelentőséggel. Hiszen ha azokat követően konferenciakötetek is megjelennek, akkor az adott kutatási eredmények a szélesebb olvasóközönség számára is elérhetővé válnak. Megjelentetésük még azért is fontos, mert mindig a tudomány aktuális állását dokumentálják, gyakran ösztönözve a kutatókat további kutatásokra, illetve összehasonlító elemzésekre.

 

 

 

Continue reading „Christoph Mauerer (Hg.): Mehrsprachigkeit in Mittel-, Ost- und Südosteuropa”