Mindig örvendetes, ha nemzetközi kooperációk eredményét vehetjük kezünkbe. Ebben a három művelődési intézmény együttműködésében megjelentetett kötetben romániai és magyarországi német szerzők műveit adják közre.
A bánáti és sváb-törökországi németség története meglehetősen jól dokumentált, a vajdasági népcsoport sorsa azonban nem annyira. Rudolf Weiss könyve ezért hiánypótló mű.
Continue reading „Rudolf Weiss: Die Deutschen in der Woiwodina”
A 15. századtól a modern korig meghatározták magyar történelmet: a Habsburg-ház. Emil Franzel könyve a kezdetektől mutatja be a királyi ház történetét.
Kényszermunka, kitelepítés: a magyarországi németséget ért súlyos sorscsapások. De tragédiájuk már előbb megkezdődött: számos férfit köteleztek a Waffen SS-ben töltendő katonai szolgálatra. Ez a könyv az ő történetüket beszéli el.
Continue reading „Füzes Miklós- Újvári András: Die Tragödie einer Generation”
1945 és 1993: a második világháború vége és a rendszerváltozást követő első kisebbségi törvény elfogadása. Két meghatározó év, melyek között a magyarországi nemzetiségek élete óriási mértékben megváltozott. Föglein Gizella könyve tanulmányokkal és forrásközlésekkel hozza közelebb e korszakot az olvasók számára.
Continue reading „Gizella Föglein: Nemzetiség vagy kisebbség”
A 20. század számos változást hozott magával. Ezek egyike, hogy rendkívül sokat nőtt a kisebbségi kérdés jelentősége, nem utolsósorban a sok népmozgás miatt. 2000-ben Bonn-Bad Godesbergben nemzetközi konferenciát rendeztek a kisebbségvédelem témájában. A kötet a rendezvény anyagát tartalmazza.
Csaknem 70 év telt el a kitelepítés óta: a történelemtudomány a 24. órában van, hogy az oral history eszközeivel tárja fel a kérdést. Ez a kötet olyan szemtanúk emlékezéseit tartalmazza, akik gyermekként élték át az eseményeket.
Continue reading „Anneliese Kitzmüller, Martin Graf (szerk.): Kinder während der Vertreibung”
1989 nem csak a magas politika, hanem a kisebbségügy számára is fordulópontot jelentett. Az alapjogok kiterjesztésével a nemzetiségek számára is új lehetőségek nyíltak meg, melyeket különböző mértékben használtak ki. Ez a könyv ebből a szempontból vizsgálja a legutóbbi negyedszázadot.
Mindegy mennyi ideje élnek az egykori kitelepítettek Németországban, a haza számukra az anyaföld marad. Ez ugyanúgy igaz a magyarországi németekre, mint a bánáti svábokra. Leopold Egger életműve, amelyet e kötet megjelenése előtt különböző folyóiratokban publikált, magával ragadó módon írja le a bánáti németek életét.
Continue reading „Leopold Egger: Erinnerungen an die donauschwäbische Heimat”
Gonda Gábor a magyarországi német múlt kutatóinak ifjabb generációjához tartozik. A 2011-ben doktorált történész elsősorban a dél- és nyugat-magyarországi németek második világháborút követő történelmével foglalkozik, amely egyúttal frissen megjelent könyvének témája is.