Frei Nándor – Oldal 4 – Magyarországi Németek Könyvtára

Értékes adomány a Bleyer Jakab Közösségtől

Szeptember 29-én könyvtárunk állománya értékes adománnyal gazdagodott a Bleyer Jakab Közösségnek köszönhetően.

A Pester Lloyd régi lapszámaival gazdagodott a könyvtár

Az adomány a (naponta reggeli és esti lapszámokkal megjelenő) Pester Lloyd nevű napilap 1927-1937 közötti megjelenéseiből áll. Érdekes, ahogy a múló idő már az első betekintéskor nyomon követhető a lapokban: 1927-ben az árát a pengő magyar váltópénzében még Heller-ként tüntették fel, illetve fraktúrral nyomtatva adták ki a lapot, 1937-ben már fillérben adták meg az árát és latin betűkkel nyomtatták az újságot.

Sajnos az összesen 42 kötetből álló gyűjtemény nem teljes: hiányzik az 1935-ös és 1936-os évjárat, illetve az 1932-es és 1937-es évfolyamok hiányosak. Ettől függetlenül biztosan nagy haszonnal forgatják majd a jövőben a Magyarországi Németek Könyvtárába ellátogató érdeklődők, illetve kutatók.

Köszönjük a Bleyer Jakab Közösségnek és Kramm György elnök úrnak, valamint Bradean-Ebinger Nelunak az értékes adományt!

Katalin Hudi: Liesl und Franzl / Die kleine, große Hilfe / Matrosenleben

A nyelv a magyarországi német identitás egyik, ha nem a legfontosabb összetevője. A népcsoport a második világháborút követő évtizedekben elképesztő nyelvvesztést szenvedett el, mely még napjainkra is kihat. A német dialektusok közül sokat nem lehetséges megőrizni, mert azok sajnos lassan, de biztosan utolsó beszélőikkel együtt kihalnak. A német nyelvet manapság legtöbb esetben már csupán az óvodákban és iskolákban, gyakorlatilag mint idegen nyelvet tanítják és tanulják. Emellett a „régi világgal” a gyerekek szinte csak a népismeret órákon találkoznak. Számukra azonban az többnyire továbbra is nagyon idegen marad.

Az itt ajánlott, Hudi Katalin, a Herendi Német Önkormányzat elnöke által írt három színes, német nyelvű kis mesefüzet mindegyike igen alkalmas mind a nyelvi, mind pedig a népismereti órákon való használatra. A füzetek az olvasót egy sváb család egykori falusi életébe kalauzolják, amikor a hagyomány még a mindennapok része volt. Continue reading „Katalin Hudi: Liesl und Franzl / Die kleine, große Hilfe / Matrosenleben”

Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete

Az egykor a mai szerbiai Vajdaság területén, a Bácska déli részén élő Duna-menti svábokról ezidáig számos történeti és irodalmi mű született. Ezekben legtöbbször a különféle népcsoportok multietnikus környezetben való békés együttéléséről és/vagy a Duna-menti svábok második világháborút követő szenvedéstörténetéről olvashatunk.

Az itt bemutatott mű írója, Johannes Weidenheim 1918-ban Bácstopolyán Johannes Ladislaus Schmidt néven látta meg a napvilágot. Gyermek- és ifjúkorát Verbászon töltötte, ahol igen korán elkezdett foglalkozni az írással. Weidenheim a település (szerbül hasonló jelentésű Vrbas) nevéből vette későbbi írói álnevét. Ahogyan földijei közül több ezren, ő is Ausztriában, később pedig – 2002-ben bekövetkező haláláig – Nyugat-Németországban élt. Szerkesztőként és tanárként kereste kenyerét, de elsősorban íróként tevékenykedett. Műveinek több mint a felében a hazájukból elűzött Duna-menti svábok tematikájával találkozhatunk. Kortársai közt a háború utáni időszak egyik legsikeresebb és legtehetségesebb NSZK-ban élő Duna-menti sváb írójakén tartják számon.

Continue reading „Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete”

Rózsai/Reith Antal: Gyód község családkönyve. 1720-1960

Aki a saját magyarországi német identitásával vagy származásával foglalkozik, illetve szeretné felkutatni családi gyökereit, minden esetben valamilyen formában kapcsolatba kell hogy kerüljön a családkutatással. A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában olyan, a kutatást jelentősen elősegítő sorozatok találhatóak, mint Stefan Staderé, Werner Hackeré vagy Ferdinand Henglé. Ezeken túl a különféle települések adatait feldolgozó művek is megörvendeztetik a könyvtárba betérő kutatókat.

Continue reading „Rózsai/Reith Antal: Gyód község családkönyve. 1720-1960”

Adam Sager imakönyve

A vallás és az egyház mindig is fontos részét képezték a magyarországi németek identitásának. A rengeteg szakrális emlékmű, kálvária, a magyarországi német faluközösségek által épített díszes és monumentális templomok, a fejlett temetői kultúra, a számos, az egyházi évbe illeszkedő vallással összefüggő népszokás, mint a krisztkindlizés, az Emmausz-járás vagy a Nagyboldogasszony-napi virágszentelés mind-mind jó bizonyítékai ennek. A svábok sok tradíciót továbbadtak, így azokat ma is élő hagyományként láthatjuk őket viszont. Mindemellett az épített kulturális örökség számos darabját is sikerült megmenteni az utókor számára. A betelepítések idejéből megmaradt kézírásos vallási művek, mint az itt bemutatott 1803-ból származó imakönyv sajnos ritkább esetben állták ki az idők próbáját. Ebben az 1999-ben a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány által kiadott, Varga Péter Pius által szerkesztett munkában azonban nem csupán Adam Sager eredeti kézírásos imakönyvét találjuk.

Continue reading „Adam Sager imakönyve”

Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel

A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.

Continue reading „Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”

Értékes adomány a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságától

A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként alakult. Célja azon ártatlan civil, politikai, internált vagy hadifoglyok történetének kutatása, illetve publikálása, akiket 1944 után a Szovjetunióba hurcoltak.

2021. augusztus 31-én Makra Mónika, a GKNT titkára látogatást tett a Magyarországi Németek Könyvtárában és kilenc, a malenkij robot tematikájába tartozó értékes kiadvánnyal, valamint egy ehhez kapcsolódó zenei CD-vel és egy képeslapgyűjteménnyel ajándékozta meg könyvtárunkat, kiegészítve ezzel a témát felölelő gyűjteményünket.

Köszönjük a GKNT-nek az értékes adományt!

Újra várja olvasóit a könyvtár

Szeretettel várjuk az olvasni és kutatni vágyókat a Magyarországi Németek Házának tetőterében található könyvtárunkba!

A nyitvatartásunk a továbbiakban is a következőképpen alakul:

Nyitvatartás

Hétfő: zárva
Kedd: 9:00-12:00, 13:00-16:30*
Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:30
Csütörtök: 13:00-16:30
Péntek: 9:00-14:00

*Előzetes (telefonos vagy e-mailes) egyeztetés alapján a keddi napokon
19:00 óráig hosszabbított nyitvatartás lehetséges.

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.

Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit

A második világháborút követő szovjet hadsereg általi felszabadítással, illetve megszállással nemcsak a Magyarországon maradt magyarországi németek, hanem a Németországba elűzöttek számára is egy új, nehéz élet vette kezdetét. Németország nyugati szövetségesek által ellenőrzött területeiből az NSZK, a szovjet megszállási övezetből pedig az NDK alakult meg. Az NSZK területén élő elűzöttek a különféle szervezeteknek, egyesületeknek, valamint az úgynevezett Landsmanschaft-oknak köszönhetően ápolhatták hagyományaikat és megélhették identitásukat is. Ezzel szemben az NDK-ban a magyarországi német múltról és az elűzetésről való beszéd, az állam vagy a kommunista rezsim kritizálása tabunak számított. Az NDK-ban zajló életről cenzúramentesen (néhány állampolgárságától megfosztott disszidenst – mint például Wolf Biermannt – leszámítva) gyakorlatilag a rendszerváltozásig és az újraegyesítésig szinte sosem lehetett nyíltan beszélni és akkor is csak igen ritkán, inkább titokban.

Continue reading „Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit”

Nyári nyitvatartás a Könyvtárban

Tisztelt Olvasóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2021. július 26. és 30. között, illetve augusztus 9. és 20. között nyári szünet miatt zárva tart.

Augusztus 2. és 6. között a szokásos nyitvatartás lesz érvényben, illetve augusztus 23-tól szintén a megszokott nyitvatartás szerint várjuk kedves olvasóinkat.

Continue reading „Nyári nyitvatartás a Könyvtárban”