Kerekes Anna: Megszépítés nélkül. Egy sváb család hányattatásai

A könyv borítója

Amennyiben a magyarországi németek múltjával kapcsolatban szeretnénk ismereteinket bővíteni, legtöbbször történelmi szakkönyvek segítségével tesszük azt. Ezek adatokkal, tényekkel, forrásokkal tárják elénk az összefüggéseket, összefoglaló áttekintést nyújtva a történtekről. Az egyes emberekkel és családokkal történteket pedig inkább a dokumentált egyéni sorsok alapján ismerhetjük meg. A történtek ezeken keresztül személyes perspektívából íródott szubjektív, gyakran nagyon valóságközeli igazságként tárulnak fel előttünk.

 

 

 

 

 

Continue reading “Kerekes Anna: Megszépítés nélkül. Egy sváb család hányattatásai”

Slachta Krisztina: „Rokonlátogatók”

A könyv borítója

A második világháború végén több ezer magyarországi német menekült nyugatra a Vörös Hadsereg elől. 1946. január 19-ét követően mintegy 167.000 ember került Németország amerikai megszállási övezetébe és mintegy 50.000 magyarországi német az akkori szovjet övezetbe az elűzetések következtében. Ez utóbbiból az NDK, a brit, francia és amerikai megszállási övezetből pedig az NSZK létrejöttével a magyarországi német népcsoport – a csaknem teljes mértékben elűzött vagy elmenekült más közép-kelet-európai német népcsoportokhoz képest – igen különleges helyzetbe került. Mintegy felük Magyarországon maradt, a többiek pedig a megosztott Németország két államában voltak kénytelenek boldogulni. Szétszakított családtagok, rokonok, ismerősök kerültek így különböző államokba, esetenként azokon belül más-más régiókba. Az elűzetést követő helyzet a legtöbbjüknek különösen nehéz volt, nemcsak az újrakezdés, hanem a más államba kerültekkel vagy a Magyarországon maradottakkal való kapcsolattartás miatt is, ami sokáig csak levélváltás útján történhetett.

 

 

 

 

Continue reading “Slachta Krisztina: „Rokonlátogatók””

Laszlovszky Imre: Kitelepítés Mözsről

A könyv borítója

1946. január 19-én indult el az első, magyarországi németekkel teli szerelvény Budaörsről, mely egyben a népcsoporthoz tartozók tízezreinek elűzetésének kezdetét is jelentette. Az akkori politikai elit bűnbakként kezelte a magyarországi németeket. A Hitlerrel való katonai és politikai együttműködés tekintetében kollektív módon tették őket felelőssé, büntetve ezzel az egész népcsoportot. A téma tabuktól való mentesítése következtében az eziránt érdeklődő olvasók szerencsére a legkülönfélébb szakkönyvek gazdag választékából meríthetnek tudásanyagot. Így mára a jogfosztások, vagyonelkobzások, malenkij robotra való elhurcolás és az elűzetés szakirodalma is igen terjedelmes. Többek közt Gerhard Seewann A magyarországi németek története című kétkötetes munkájából is sok történelmi összefüggésről, fontos tényről és adatról olvashatunk. Az elűzetésre vonatkozó fejezetéből például megtudhatjuk, hogy Németország akkori, amerikai megszállási övezetébe mintegy 167.000 embert, 1947 augusztusától pedig a szovjet megszállási övezetbe – a magyar kormány külön az áttelepítések folytatását illető kérésére – további, mintegy 50.000 magyarországi németet űztek ki.

 

 

 

Continue reading “Laszlovszky Imre: Kitelepítés Mözsről”

Stefan Raile: Von Vaskút nach Görlitz oder Sehnsucht nach Schneewittchen

A könyv borítója

Január 19-ét egy 2012. évi parlamenti döntés alapján a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánították. 1946-ban éppen ezen a napon indították az első szerelvényt az elüldözöttekkel Németországba. A rendszerváltozást követően számos diplomamunkát és több tanulmányt írtak a témában, melyeket jórészt történészek publikáltak. Habár a szépirodalom berkein belül is sok minden feldolgozásra került, viszonylag kevés olyan regény jelent meg, melyek fő témaként a magyarországi németek sorsát vagy elűzetését veszik alapul.

 

 

 

 

Continue reading “Stefan Raile: Von Vaskút nach Görlitz oder Sehnsucht nach Schneewittchen”

Hartmann Miklós: Örömóda

A könyv borítója

Hartmann Miklós első, A széna illata című könyvét 2017-es megjelenését követően országszerte különböző fórumokon mutatták be. A regényt, mely 1952-ben, a szerző születésével ér véget, nagyon jól fogadta a közönség. Hartmann Miklóst az olvasói visszajelzések folytatás megírására ösztönözték, így meg is született második műve Örömóda címmel.

 

 

 

 

Continue reading “Hartmann Miklós: Örömóda”

Liebhardt András /// Liebhardt István: Út az új Heimatba

A könyv borítója

Habár a magyarországi németek esetében kollektív büntetésről beszélhetünk, a második világháborút követő jogfosztások, vagyonelkobzások és az elűzetés településenként más és más módon zajlottak le. Bár a sorsok között párhuzamok vonhatóak, mégis érdemes azokat egyenként is górcső alá venni. Liebhardt András könyvében a második világháborút megelőző, az alatti, illetve utáni időszak dunabogdányi történéseit dolgozta fel. Igazi különlegesség, hogy a könyvben olvashatjuk nagyapja, Liebhardt István az elűzetésről írt naplóját is.

 

 

 

 

 

Continue reading “Liebhardt András /// Liebhardt István: Út az új Heimatba”

Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon

A könyv borítója

A második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzetés közül valamelyik, mindkettő, vagy akár mindhárom sorscsapás. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. Ugyanez történt a Pilis-völgy településeivel is, ahol Solymár is fekszik. A könyv jórészt ezzel a településsel foglalkozik.

 

 

 

 

 

Continue reading “Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon”

Lerner György, deportált emlékiratai. Lebenserinnerungen des Deportierten Georg Lerner

A könyv borítója

A szerkesztő-fordító Schreiner Mihályné szerkesztői és Dr. Bognár Zalán történészi előszavával kezdődő kötet a magyarországi német származású Lerner György visszaemlékezéseit tartalmazza, mely az elhurcolását követő malenkij robotról, hazatéréséről, Németországba elűzött szüleihez való utazásáról és az ottani újrakezdéséről szól.

 

 

 

 

 

Continue reading “Lerner György, deportált emlékiratai. Lebenserinnerungen des Deportierten Georg Lerner”

Josef Trabert: Die zweite Heimat

A könyv borítója

A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német családra különösen nehéz sors várt. Sokakat érintett a menekülés, az elűzetés, a hadifogság, a jogfosztottság, a vagyonelkobzás, a honvágy és a magyarországi vagy a külföldön való újrakezdés nehézségei. Számos családnak az új hazát jelentő Németországban, gyakran több családtagtól elszakítva kellett új életet kezdeni. A Véméndről származó Trabert családot is hasonló sorscsapások érték, melyről Josef Trabert számol be ebben a könyvben.

 

 

 

 

Continue reading “Josef Trabert: Die zweite Heimat”

Henrik Bispinck/Katharina Hochmuth (Hg.): Flüchtlingslager im Nachkriegsdeutschland

A könyv borítója

A Stiftung Berliner Mauer által kiadott szakkönyv olvasásával széleskörű képet kaphatunk a második világháború utáni Németország menekülttáborainak körülményeiről. Ezek az eredetileg csak átmeneti időre tervezett, ideiglenes szállások az akkori Nyugat- illetve Kelet-Németországban milliónyi német – köztük több tízezer magyarországi német – első otthonát jelentették az új hazában. Ez az időszak gyakran több évet ölelt fel és a teljesen más kulturális és társadalmi miliőbe való beilleszkedést szolgálta.

 

 

 

 

 

Continue reading “Henrik Bispinck/Katharina Hochmuth (Hg.): Flüchtlingslager im Nachkriegsdeutschland”