Címke: Bácska

Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete

A könyv borítója

Az egykor a mai szerbiai Vajdaság területén, a Bácska déli részén élő Duna-menti svábokról ezidáig számos történeti és irodalmi mű született. Ezekben legtöbbször a különféle népcsoportok multietnikus környezetben való békés együttéléséről és/vagy a Duna-menti svábok második világháborút követő szenvedéstörténetéről olvashatunk.

Az itt bemutatott mű írója, Johannes Weidenheim 1918-ban Bácstopolyán Johannes Ladislaus Schmidt néven látta meg a napvilágot. Gyermek- és ifjúkorát Verbászon töltötte, ahol igen korán elkezdett foglalkozni az írással. Weidenheim a település (szerbül hasonló jelentésű Vrbas) nevéből vette későbbi írói álnevét. Ahogyan földijei közül több ezren, ő is Ausztriában, később pedig – 2002-ben bekövetkező haláláig – Nyugat-Németországban élt. Szerkesztőként és tanárként kereste kenyerét, de elsősorban íróként tevékenykedett. Műveinek több mint a felében a hazájukból elűzött Duna-menti svábok tematikájával találkozhatunk. Kortársai közt a háború utáni időszak egyik legsikeresebb és legtehetségesebb NSZK-ban élő Duna-menti sváb írójakén tartják számon.

 

 

 

Continue reading „Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete”

So sangen sie in den dreissiger Jahren

Lieder und Sprüche, vorgetragen von Frauen aus Császártöltés und aus Katymár

A könyv borítója

Az 1980-as évek végén, de különösen a rendszerváltozást követően nyílt meg jelentősen annak a lehetősége, hogy a „nyugati” német nyelvterületeken működő – főként az NSZK és Ausztria – intézetei részéről bizonyos, a magyarországi németeket érintő kutatások jelentősebb támogatást élvezhessenek, illetve azok akadálymentesebben megvalósulhassanak. A terepkutatás körülményei akkoriban még sokkal jobbak voltak. A rendszerváltozás körüli időszakban még sok olyan magyarországi német élt, akiknek a hagyományok és a szokások gyermek- és ifjúkoruk mindennapjait jelentették, amikor a népzene és a népdal nem a színpadon, hanem otthon, az utcán és a földeken csendült fel.

 

 

Continue reading „So sangen sie in den dreissiger Jahren”

Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947

A könyv borítója

A Bácska területén található Szentfülöp egykor egy Duna-menti svábok lakta település volt, mely ma Bački Gračac néven Szerbiához tartozik. A könyv szerzője is itt született 1932-ben. Művében a településen töltött gyermek- és ifjúkoráról ír. A falut abban az időszakban már nemzetiségi konfliktusok jellemeztek.

 

 

 

 

 

Continue reading „Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947”

Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume

A könyv borítója

Gion Nándor (1941-2002) az 1960-as és 1970-es években egyike volt a legismertebb volt jugoszláviai magyar kisebbségi íróknak. Művei közül eddig csak ezt fordították németre. A Der Soldat mit der Blume a Latroknak is játszottc. tetralógiájának az első része. A regény a délbácskai Szenttamáson, a szerző szülőhelyén játszódik.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume”

Johann Eimann: Der Deutsche Kolonist

A könyv borítója

Johann Eimann Der Deutsche Kolonist (A német telepes) című könyve egy az Újszivác és környékéről íródott pótolhatatlan korabeli tudósítás a németek betelepítéséről. Egyike az utókorra maradt eredeti forrásoknak melyek egyben a legértékesebb kordokumentumok közé sorolhatók. A Donaudeutsche Landsmannschaft e. V. által Speyerben 2013-ban kiadott 5. kiadás azonban nem csak az eredeti, 1822-ben fraktúrírással nyomtatott művet tartalmazza*.

 

 

 

 

Continue reading „Johann Eimann: Der Deutsche Kolonist”