Michael Prosser-Schell, Maria Erb (Hg.): Die Renaissance der ruralen Architektur

A nemrégiben megjelent Die Renaissance der ruralen Architektur (A rurális architektúra reneszánsza) című német nyelvű kötet már elérhető a Magyarországi Németek Könyvtárában is. A mű a Schriftenreihe des Instituts für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa könyvsorozat 23. része, melyben Michael Prosser-Schell és Erb Maria mellett több, a témában is kutató szakember tudományos munkája kapott helyet. A kötet megvalósításának ötlete 2017 tavaszán egy a freiburgi Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa Freiburg (Kelet-európai Németek Néprajzi Intézete) és az ELTE Germanisztika Intézete között lezajlott kutatási csereprogram során született meg. 

Continue reading „Michael Prosser-Schell, Maria Erb (Hg.): Die Renaissance der ruralen Architektur”

Zumpf András: Tekints fel a keresztre!

A könyv borítója

A mára szinte „összeolvadt” ünnepnapok, a Mindenszentek és a Halottak napja alkalmából azokra az őseinkre, rokonainkra, ismerőseinkre és barátainkra emlékezünk, akik már nincsenek köztünk. Ezeken a napokon nagyon sokan keresik fel szeretteik sírját a temetőkben. Ez idő tájt többet gondolkodunk életről és halálról, illetve azon, hogy egyáltalán létezik-e bármi árnyékvilágunkon kívül? Ilyentájt talán azok is többet gondolkodnak ezeken a nagy kérdéseken, akik egyébként ritkán járnak templomba vagy kevésbé vallásosak. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy korábban, a magyarországi németek életében is alapvető szerepet játszott a vallásosság.

 

 

 

 

 

Continue reading „Zumpf András: Tekints fel a keresztre!”

Ortsbilder

A könyv borítója

A németek betelepítését és a XX. század közepén bekövetkezett jól ismert tragédiák közötti időszakot alapul véve egy „átlagos” magyarországi német településen az ott lakók életmódja jórészt semmi sem változott. A svábok szerény, vallásos életet folytattak, annak ritmusát, valamint a mindennapok, hetek és hónapok szigorú időbeosztását a természet és az egyház határozta meg. A városok egykor sok helyütt többséget alkotó német nyelvű lakosságát azonban más behatások érték. Ők ugyanis a falvak lakóihoz képest sokkal jobban ki voltak téve a XIX. századi reformkorban kezdődő magyarosításnak és iparosodásnak. Ezen folyamatokat a legerőteljesebben a XX. századra valódi metropolisszá váló főváros kapcsán figyelhetjük meg. A falusi magyarországi német lakosság csaknem változatlan vidéki paraszti életmódja ellenére – főként a tehetősebb vidéki lakosságra vonatkozólag – lakókörülménye, tárgyi és építési kultúrája jelentősen megváltozott. A jólétnek köszönhetően – a nagyvárosok új polgári építészeti stílusainak hatására – a magyarországi német falvakban is új építkezési formákat és stílusokat találunk.

 

 

 

Continue reading „Ortsbilder”