A magyar alkotmány sok tekintetben a német alaptörvény mintájára készült. Ezért is jó tisztában lenni vele, hogy hogyan működik a német demokrácia, miképp épül fel az államszervezet. Horst Pötzsch könyve a német állam felépítését és működését magyarázza el.
Bár Brachfeld Siegfried Berlinben született, élete jelentős részében Budapesten élt, a magyar kabarélátogatók és újságolvasók legnagyobb örömére. Brachfeld ugyanis konferanszié és tárcaíró volt, szövegei évtizedekig elválaszthatatlan részei voltak a magyar humornak.
Continue reading „Siegfried Brachfeld: Mitten am Rande – ein bißchen Ungarn”
Számos ma Lengyelországhoz tartozó terület egykor Németország része volt. Nem csoda, hogy sok lengyel állampolgárnak német ősei vannak. 1989-ig mégsem ismerték el kisebbségként a németeket. Ebben a könyvben az utóbbi két évtizedből származó, a lengyelországi németséggel foglalkozó német- és lengyelországi újságcikkeket tesznek közzé.
Es gibt sehr viele Fakten über ein Land, die für Ausländer wichtig sein können. Die Redakteuren dieses Bandes versuchten wirklich auf das Wesentliche zu konzentrieren, so gelang es ihnen, ein weniger als 200 Seiten langes Informationsbüchlein zu schaffen.
Mindennap mítoszok vesznek körül bennünket, csak nem mindig figyelünk fel rájuk. Filmekben, könyvekben, a képzőművészetben állandóan mitikus archetípusokkal találkozunk. Joseph Campbell az egyik legismertebb mítoszkutató volt. Utolsó könyvében a mítosz, a vallás és a művészet nyelvét vizsgálja.
A hagyományok továbbadásába elsősorban a gyerekeket kell bevonni. Ha magyarországi németségüket magától értetődőnek tekintik, felnőttként is magyarországi németnek tartják majd magukat. Bús Imre és Klein Ágnes ebben a kötetben a továbbörökítés mai helyzetét és a lehetőségeket vizsgálják.
Max Frisch számára 1954-es Stiller című regénye hozta meg az irodalmi áttörést. Mint sok másik regényében, ebben is az egyéni identitás kérdésével foglalkozik. A Stiller a Homo Faberrel és a Gantenbein legyen a nevemmel együtt Frisch legfőbb prózai művei közé tartozik.
A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete évek óta a magyarországi kisebbségkutatás legfontosabb központjai közé tartozik. Az intézet új kötetében az asszimiláció, integráció és a szegregáció kérdését több etnikai csoportot figyelembe véve vizsgálják.
Continue reading „Tóth Ágnes, Bárdi Nándor (szerk): Asszimiláció, integráció, szegregáció”
Gabriel García Marquez könyve a kolumbiai Cartagena városában játszódik a 18. század alkonyán. A város egykor gazdag volt és hírhedt rabszolgakereskedelméről. Mostanra viszont átjárta a változás szele. A felvilágosodás eszméi szemben állnak az egyházzal és az inkvizícióval, változtatnak a városlakók szokásos életén.
Continue reading „Gabriel García Marquez: Von der Liebe und anderen Dämonen”
A kommunizmus Magyarországában az egyházaknak csak korlátozott mozgástere volt. Ez a helyzet kihatott az egyházzenére is: például kevesebb ember járt templomba, aki mégis elment, annak hátrányai származhattak belőle. Molnár Emília könyve interjúk segítségével próbálja rekonstruálni az egyházzene helyzetét a tárgyalt korszakban.
Continue reading „Emília Molnár: Kirchenmusik während des Kommunismus in Ungarn”