Gerhard Seewann professzor a magyarországi németség egyik legismertebb kutatója. Ebben a kötetben 15 tanulmánya kapott helyet, részben német, részben magyar nyelven.
Continue reading „Gerhard Seewann: A magyarországi németek és az etnopolitika”
Gerhard Seewann: A magyarországi németek és az etnopolitika
Bruno B. Reuer: Zoltán Kodálys Bühnenwerk “Háry János”
Kodály Zoltán egyike a külföldön legismertebb magyaroknak . Elsősorban zenepedagógiai munkássága miatt, de csaknem ilyen jelentősek népdalgyűjtései és -feldolgozásai is. Bruno R. Reuer monográfiája a Háry János című daljáték gyökereivel foglalkozik.
Continue reading „Bruno B. Reuer: Zoltán Kodálys Bühnenwerk “Háry János””
Dr. Kurucz Rózsa et al.: Német nemzetiség Tolna megyében
A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Fakultása Gyökerek és hajtások sorozatának nyitókötete három tanulmányt tartalmaz két nyelven. A szekszárdi fakultás oktatóinak írásai Tolna megyei honismerettel foglalkoznak.
Continue reading „Dr. Kurucz Rózsa et al.: Német nemzetiség Tolna megyében”
Alfred Cammann – Alfred Karasek: Ungarndeutsche Volkserzählung
A nemzetiségeknek sokszínű a kulturális öröksége. Zene, tánc, népszokások, népviseletek egyaránt hozzátartoznak, de nem szabad megfeledkezni a szóbeli hagyományokról sem. Hiszen semmi nem tükrözi jobban egy népcsoport lelkületét, mint mondái és meséi.
Continue reading „Alfred Cammann – Alfred Karasek: Ungarndeutsche Volkserzählung”
Spätaussiedlerinnen und Spätaussiedler kommen zu uns
Németország legújabb kori történetében több bevándorlási hullám volt. Ezek közé tartoztak a 40-es évek kitelepítései, de a számokat illetően az oroszországi németek és a törökök betelepülése legalább olyan jelentős volt. Ez a könyv s szovjet ill. orosz kitelepülés történetét tipizálja.
Continue reading „Spätaussiedlerinnen und Spätaussiedler kommen zu uns”
Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt
Több tévhit él a magyarországi németek elűzetésével kapcsolatban. Van, aki úgy gondolja, hogy a kitelepítetteket gond nélkül befogadta a többségi társadalom és kezdettől fogva egyenértékű polgárként tartották őket számon.
Continue reading „Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt”
Mathias Lindner (szerk.): Wetzl
Die Unterwelt der Gefühle (Az érzelmek alvilága) – ez a címe a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ aktuális kiállításának a Magyarországi Németek Házában. A rendezvényteremben Josef Wetzl, egy magyar származású német művész festményeit és grafikáit lehet megtekinteni. A festőnek ez a magyarországi premierje.
Horst Fassel (Hg.): Pannonien vermessen
Napjainkban sokat hallunk arról, hogyan ítélik meg más európai országok Magyarországot. Kevésbé ismert azonban, hogy előző korokban miként írták le hazánkat. Ebben a könyvben olyan irodalmi szövegeket találunk, amelyek visszatükrözik az adott korszak Magyarország-képét
Balogh F. András: Herta Müller útja a Nobel-díjig
Amikor Herta Müller 2009-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, életműve nem volt közismert, pedig már gimnazistaként is többször publikált. Balogh F. András, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense ebben a kismonográfiában felvázolta Herta Müller életét és munkásságát, a kezdetektől a Lélegzethinta megjelenéséig és a Nobel-díjig.
Continue reading „Balogh F. András: Herta Müller útja a Nobel-díjig”
”Járt itt előttem valaki?” Várhidi Éva versfordításai
Bár az irodalmi műveket valóban ajánlatos eredetiben olvasni, nem lehet elkerülni a fordításokat. Hiszen így szépirodalmat olvasni sokkal több, mint az időjárásról csevegni.
Continue reading „”Járt itt előttem valaki?” Várhidi Éva versfordításai”