A Magyarországi Németek Könyvtárának olvasói számára is elérhető már Klotz Maria legújabb, „Stufen” című kötete. A könyv kiadását a Pilisszentiváni Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatta, és 2021-ben, az írónő testvéréről elnevezett Klotz Miklós köz ünnepélyes felavatásakor került bemutatásra. A kiadványt ajánljuk mindazoknak, akik szívesen olvasnak prózaműveket, illetve verseket, és ezen felül a magyarországi németség iránt is érdeklődnek.
Stufen – Ez a címe Klotz Mária új kötetének, amely a közelmúltban jelent meg. Valóban, olvasás közben számos lépcsőt kell megmásznunk, amelyek hol felfelé, hol lefelé, hol előre-, hol hátrafelé vezetnek. Az emlékek szintjei ezek, és bizonyára a jövőre vonatkozó kívánságokéi is. A szerző szívesen mereng el a múlton, gyermekkori élményeit versekben és prózai szövegekben írja le, amelyek egyúttal a magyarországi német falunak egykori szokásait, hagyományait is bemutatják, ezekben újra és újra felismerjük azt a közös vonást, ami bennünket, Pilisszentiván egykori lakóinak leszármazottait még mindig összeköt.
Kollektív emlékezetünk megidézése mellett Klotz Mária sok személyeset is elmesél: hőn szeretett édesanyja több versben is „fénylő kristályvizű forrásként” („Quell aus glänzendem Kristall“) jelenik meg, unokája iránti bensőséges szeretetét elhunyt testvérére, Miklósra emlékeztető altatódalokban fejezi ki, de néhány bensőséges szerelmes vers is helyet kapott a kötet lapjain, illetve lépcsőfokain.
Klotz Mária írásaiban azonban a magyarországi németek sorsával kapcsolatos komor témákat is feldolgozza – „Holnap már senki sem tudja, hogy tudunk-e még németül beszélni” („Morgen weiß keiner ob wir noch deutsch sprechen können.“) – a múlt menedékhelyként is megjelenik, és egyes versekben, mint például a „Meine Heimat” (Hazám) címűben, a bátyja „Mein Ungarndeutschtum” (Az én németségem) című versében megfogalmazott vallomásokra is utal. A hagyományok ápolása, mint az identitás megőrzésének eszköze, több versben is kifejezésre jut, amiket a tánccsoportok, például a Lochberg Tánccsoport munkájának – „Mission seit 15 Jahren” (15 éves misszió) – elismeréseként írt.
Modern formában aktuális témák is helyet kaptak a kötetben, mint azt a koronavírus-járvány alkalmából írt „Masken-Haikus” (Maszk-haikuk) is bizonyítják.
A lépcsőkön való felkapaszkodás közben néha meg kell pihenni. Klotz Mária több oldalon keresztül emlékezik a fiatalon elhunyt bátyjára, Miklósra, és próbálja megérteni, mi és miért történt. Úgy tűnik, az irodalmi szövegek segítenek az írónőnek elfogadni az érthetetlent és a felfoghatatlant. Az ágacska ugyanis letört…
Csak remélni tudom, hogy a Klotz Miklós köz felavatása némi vigaszt nyújt a Klotz családnak, és bizonyítja a tehetséges költő életútjának elismerését Pilisszentivánon.
A kötetet záró versek és prózai szövegek középpontjában ugyanakkor ismét a remény és az öröm áll: gyermekkori emlékek az adventről, „amikor a hópelyhek szálltak és a karácsony illata terjengett” („als Schneeflocken fliegen und es nach Weihnachten duftet“).
Ahhoz, hogy megérkezzünk, meg kell mászni a lépcsőfokokat, ami néha nehéz és lassúnak tűnik. Ám az egyes szavakból, érzésekből, gondolatokból és emlékekből felépített szintekért megéri.
A mottó szerint:
Lehetne felvonóval is menni,
de érdemes megmászni a lépcsőt.
B. Szabó Károly
Magyarra fordította: Elekes Fanni
Maria Klotz: Stufen
Miskolc : Irodalmi Rádió, 2021.
161 oldal
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu