A Duna térségét illetően mind a folyó, mind az újonnan épült autópályák és más közlekedési útvonalak által az 1989/90-es rendszerváltozás óta egyre jobban Európa „összenövő-összefüggő” kulturális és gazdasági nagytérsége jut az ember eszébe. A rómaiak idején a Duna inkább a határt jelentette, mely politikai, gazdasági és részben kulturális téren választotta el egymástól a régió népeit, de a török uralom idején is gyakran volt különféle csaták tanúja. Ezen harcok közül néhány az európai történelem nagy fordulópontjai is voltak egyben. A Habsburg Birodalom hatalmi terjeszkedése délkelet felé az 1683-as Bécs törökök általi megszállását megszüntető kahlenbergi csatával kezdődött. Ezzel vette kezdetét tulajdonképpen a Habsburgok birodalmának dunai monarchiává alakulása is.
Az itt ajánlott mű 2017-ben jelent meg a Landesarchiv Baden-Württemberg (Baden-Württembergi Tartományi Levéltár) és az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde (Duna-Menti Sváb Történeti és Országismereti Intézet) azonos című nemzetközi vándorkiállításának kiállítási katalógusaként. Ahogyan az a címéből (Változó terek. A Duna-menti térség történeti térképeken 1650-1800) is kiderül, olyan, igen értékes, sok esetben először kiállított térképekről van szó, melyek a dunai térség kelet-európai területeiről, jórészt a török uralom alóli felszabadító harcok és a németek magyarországi betelepítése idején készültek. Magyarország végleges felszabadulása a török uralom alól az 1718-as pozsareváci béke megkötésével következett be, mely az 1711-es szatmári békével egyetemben biztosította az ország stabil fejlődésének lehetőségét is. Az első német telepesek tulajdonképpen már Buda 1686-os felszabadításával megérkeztek az országba. Eredményes és tömeges betelepítésüket ugyanakkor csak a XVIII. században tették lehetővé az előbb említett békekötések.
A kötet két nagyobb részre oszlik. Az elsőben a különféle kutatási irányok kerülnek taglalásra. Ezen dolgozatok középpontjában az áll, hogy hogyan viszonyult történelmünk során és viszonyul napjainkban Európa és annak lakói a törökökhöz és az iszlámhoz, illetve hogyan fejlődött és változott a térképészet ennek kapcsán.
A kötet második nagyobb részében a kiállítás térképeinek részletes elemzései kaptak helyet, a Bánság kapcsán itt olvashatunk a betelepítésről is. Találunk továbbá még különféle korszakokból származó térképeket, városokat ábrázoló látképeket, sőt még postaútvonalakat ábrázoló térképeket is.
A kötet ezen oldalain a legkülönfélébb értelmezésben tárulnak fel előttünk nemcsak az egész dunai térség, hanem annak egyes vidékei, városai és különféle csaták helyszínei is. De már a térképek nézegetése is elgondolkodtatja az olvasót. Buda 1685-ös látképe révén már az első pillanatban feltűnik, hogy a városképet mennyire uralták a minaretek. A legtöbb térképen felfedezhetjük, hogy Tolna még közvetlenül a Duna partján helyezkedett el, ugyanis abban az időben még nem szabályozták a folyót, így a település sok német telepes folyami utazásának végállomását és szárazföldi továbbhaladásának kezdetét is jelentette az új hazája felé.
Ezt a művet nemcsak kutatóknak vagy a térképészet szerelmeseinek ajánljuk, hanem azoknak is, akik a németek betelepítésének idejéből származó térképekre kíváncsiak, illetve szeretnék tudni, hogy hogyan változott meg Délkelet-Európa a Habsburgok dunai monarchiájának kialakulása következtében.
Josef Wolf – Wolfgang Zimmermann (Szerk.): Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650-1800
(Változó terek. A Duna-menti térség történeti térképeken 1650-1800)
Regensburg : Verlag Schnell & Steiner, 2017.
423 o., ill.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu