A magyarországi németek elűzetése, illetve a Szovjetunióba, kényszermunkára történt elhurcolása is sokáig tabunak számított. A malenkij robot történeti feldolgozása csak az 1989-es rendszerváltozással kezdődött el. A Gulág Emlékév 2015-ös kihirdetése, majd 2017-ig való meghosszabbítása a kutatásoknak és a kiadványok publikálásának „új lendületet” adott, melynek következtében számos mű jelent meg a témában. Ezt a művet nem történészek jegyzik, illetve nem is az emlékév révén jött létre, hiszen palotabozsoki lokálpatrióták munkáját dicséri és 2020 végén adták ki, mégis szorosan kapcsolódik a tematikához.
Palotabozsokot már 1944. november 27-től „felszabadították” és egyben meg is szállták a szovjet katonák. Az adventi időszak végére a helyi német lakosságot a Bácskában végzendő, „kis munkára” (malenkij robot), két hetes kukoricatörésre mozgósították. A szörnyű valóság azonban az volt, hogy december 26-án és 29-én minden munkaképes palotabozsoki magyarországi németet több évnyi kényszermunkára hurcoltak el Szovjetunióba. Így a 16 év feletti fiataloknak, a 30 év alatti nőknek és az 50 év alatti férfiaknak – hacsak nem tudtak időközben elbújni, elszökni vagy magukat valahogy a listákról töröltetni – éveken át fogolyként kellett a hazától távol, igen nehéz munkát végezni. A legtöbb munkaképes férfi ebben az időben katonaként szolgált, így 94 nő és 15 férfi indult a távolba a szerelvényeken. Közülük 13 nő és 6 férfi sosem térhetett már haza. A szerző, Thurn Jánosné szül. Szorg Mária, Jordán Józsefné szül. Mieth Máriával és Jordán Józseffel nem csupán az elhurcoltak listáját, illetve a palotabozsoki elhurcoltak általános történetét hozták nyilvánosságra: Több évnyi gyűjtőmunkát követően a 94 nő és a 15 férfi sorstörténetét egytől egyig dokumentálták, illetve azok – Hengl Melitta munkája révén – szakszerű fordítása is megtörtént. Életük ezen legtragikusabb szakaszának lejegyzése mellett a róluk készült archív fényképek és egyéb dokumentumok is helyet kaptak ebben az igényesen elkészített könyvben. Minden egyes történet egyedülálló, mégis tartalmaznak bizonyos azonosságokat. Ilyen például, hogy sok fiatal anyának kellett hátrahagynia kisgyermekét, majd visszatérve azonnal Németországba űzték őket vagy csak később, évek múltán, családegyesítés révén találkozhattak férjeikkel. A történetek és a fotók az olvasót rávezethetik arra, hogy a történelemkönyvek tény- és számadatai, valamint listái mögött emberek egyéni sorsa és tragédiái húzódnak, melyekről ebben a könyvben gyakran már csak az utódok, rokonok tudtak mesélni.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik kortanúk, illetve azok utódai, rokonai elbeszélése alapján szeretnék megismerni a palotabozsoki magyarországi németek malenkij robotban elszenvedett sorsát. A kötet ugyanakkor nemcsak egyéni felhasználásra, hanem kutatók számára is igen hasznos lehet.
Maria Jordán geb. Szorg: Unmenschliche Schicksale – Embertelen sorsok
Palotabozsok : Palotabozsoki Német Nemzetiségi Egyesület – Boschoker Chor, 2020.
418. o., ill.
Nyelv: német, magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu