Christoph Mauerer (Hg.): Mehrsprachigkeit in Mittel-, Ost- und Südosteuropa

A könyv borítója

Gewachsene historische Vielfalt oder belastendes Erbe der Vergangenheit

A tudományos konferenciák nem csak a résztvevők – tehát a közönség és az előadók – számára bírnak nagy jelentőséggel. Hiszen ha azokat követően konferenciakötetek is megjelennek, akkor az adott kutatási eredmények a szélesebb olvasóközönség számára is elérhetővé válnak. Megjelentetésük még azért is fontos, mert mindig a tudomány aktuális állását dokumentálják, gyakran ösztönözve a kutatókat további kutatásokra, illetve összehasonlító elemzésekre.

 

 

 

Continue reading “Christoph Mauerer (Hg.): Mehrsprachigkeit in Mittel-, Ost- und Südosteuropa”

Arndt Künnecke: Der Schutz von Minderheiten in Ungarn nach dem Nationalitätengesetz von 2011

A könyv borítója

A mindennapokban szinte sosem gondolunk arra, hogy egy jogállamban – mint a mienk is – a lehetőségeink kereteit a polgári társadalomban a mindenkori jogszabályok határozzák meg. A jog képviselőivel is többnyire csak szerződéskötések és adásvételek esetén találkozunk. Egy jogterület megemlítésekor pedig inkább jut eszünkbe a büntető-, mint a közlekedési, a gazdasági vagy éppen az építési jog. Ha jobban belegondolunk, életünk minden területén a kereteket törvények alkotják. Ugyanez érvényes népcsoportunkat illetően is, hiszen a mindenkori kisebbségi törvények alkotják minden területre vonatkozóan a korlátokat és a lehetőségeket is, elég csak a helyi és országos önkormányzatok alapítására, a nemzetiségi intézmények és sajtó működésére gondolni. Sőt a nyelvhasználatra is hatással lehetnek, nemcsak magán, hanem helyi, regionális és országos szinten is.

 

Continue reading “Arndt Künnecke: Der Schutz von Minderheiten in Ungarn nach dem Nationalitätengesetz von 2011”

Judit Klein: Die Funktion und Geschichte der deutschsprachigen Minderheitenmedien in Ungarn im Sozialismus

A könyv borítója

A sajtó általában a mindennapjainkban, de a kisebbségek önmeghatározásában, reprezentációjában és identitásőrzésében is igen fontos szerepet játszott, illetve játszik mind a mai napig. A magyarországi németek korábban soha nem voltak annyira kitéve az asszimilációnak, mint a szocializmus időszakában. Ma már jól ismerjük ennek okait. Mégis a magyarországi németekkel szembeni szigorú kisebbségi politika bizonyos mértékű enyhülését figyelhetjük meg 1956 után. Ugyanez a kisebbségi médiumokra is kihatással volt, legalábbis ha azt vesszük figyelembe, hogy azok egyáltalán létezhettek.

 

 

 

 

 

Continue reading “Judit Klein: Die Funktion und Geschichte der deutschsprachigen Minderheitenmedien in Ungarn im Sozialismus”

Frank Bauer: Vorstellungen von „Deutschtum“ in Ungarn in Reiseberichten des 19. Jahrhunderts

A könyv borítója

Az úti beszámolók sajátsága, hogy legtöbbször az utazók szubjektív szemszögéből íródnak. Habár nem is mindig egy szélesebb közönségnek, vagy a nyilvánosságnak szánják őket, a különféle tudományágak kutatóinak fontos forrásanyagait jelenthetik. Az úti beszámolók segítségével az idegen utazók meglátásainak köszönhetően az olvasóban gyakran új perspektívák, látásmódok bontakoznak ki az útleírásban szereplő tájak lakóival, népeivel kapcsolatban.

 

 

 

 

 

Continue reading “Frank Bauer: Vorstellungen von „Deutschtum“ in Ungarn in Reiseberichten des 19. Jahrhunderts”

Marinka Melinda: Sváb visszatérők

A könyv borítója

A Duna-menti svábokat és köztük a magyarországi németeket is a többségi társadalom és saját maguk által is, egyszerűen csak svábként definiálják. A mai Baden-Württemberg és Bajorország Bayerisch Schwaben elnevezésű területeiről a betelepítés időszakában a betelepülők számához mérten kevesen jöttek a Királyi Magyarországra, tehát valójában a betelepülők kisebb része származott ténylegesen sváb területről, és ők is több hullámban érkeztek. Az ilyen, ténylegesen sváb származású csoportok egyike a szatmári sváboké, akiknek az identitásbeli változásait vizsgálja Lukácsné Dr. Marinka Melinda, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa ebben a könyvben.

 

 

 

Continue reading “Marinka Melinda: Sváb visszatérők”

Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman

A könyv borítója

Kalász Márton, a legismertebb magyarországi német származású íróink egyike, 2019. szeptember 8-án ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját.

Téli bárány című regénye magyar nyelven íródott és először 1986-ban jelent meg. Ezt művét a magyar irodalom egyik legismertebb, a magyarországi németek sorsát feldolgozó regényeként jegyzik. Német fordítása – mely ugyancsak kölcsönözhető a Magyarországi Németek Könyvtárában – 1992-ben jelent meg Winterlamm címmel. Ezt követően az irodalomtudósok fókuszába kerülvén különböző elemzések születtek róla.

 

 

 

 

 

Continue reading “Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman”

Gerhard Seewann – Michael Portmann: Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa

A könyv borítója

A Duna-menti svábokról ezidáig szerencsére nagyon sok publikáció született. Ebből kifolyólag biztosan sokan igen járatosak a témával kapcsolatos történelmi kérdések tekintetében is. A kifejezést (Donauschwaben/Duna-menti sváb) illetően azonban sok laikusnál előfordulhatnak olyan bizonytalanságok, hogy az pl. csak a Bácska és a Bánát területéről, vagy a máshonnan származó németekre is vonatkozhat-e. A 2018-ban megjelent Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa című könyv sok kérdésre ad választ és több szempontból is egy értékes különlegesség.

 

 

 

 

Continue reading “Gerhard Seewann – Michael Portmann: Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa”

Helmut Herman Bechtel: Eine interkulturelle literarische Landschaft: Die Repräsentationen des Fremden in der ungarndeutschen Gegenwartsliteratur (Egy interkulturális irodalmi közeg: Az idegenség reprezentációi a kortárs magyarországi német irodalomban)

A könyv borítója

A szakkönyv írója 1979-ben született Bonyhádon, majd szegedi, budapesti és pécsi tanulmányait követően 2017-ben védte meg Die Repräsentationen des Fremden in der ungarndeutschen Gegenwartsliteratur (Az idegenség reprezentációi a kortárs magyarországi német irodalomban) című doktori disszertációját Pécsett. Jelenleg a szekszárdi Garay János Gimnázium tanáraként és a Pécsi Tudományegyetem docenseként tevékenykedik.

 

 

 

 

 

Continue reading “Helmut Herman Bechtel: Eine interkulturelle literarische Landschaft: Die Repräsentationen des Fremden in der ungarndeutschen Gegenwartsliteratur (Egy interkulturális irodalmi közeg: Az idegenség reprezentációi a kortárs magyarországi német irodalomban)”

Fata Márta (szerk.): „Die Schiff’ stehn schon bereit”

A könyv borítója                                                          
Ulmmal, a bajor kisvárossal, a Duna menti svábokkal összefüggésben leginkább az „ulmi dereglyékre” asszociálunk, azaz azokra a hajókra, amelyekkel az egykori betelepülők a Kárpát-medencébe érkeztek. Ez a kötet a város a magyarországi kivándorlásban játszott szerepét vizsgálja.

 

 

 

 

Continue reading “Fata Márta (szerk.): „Die Schiff’ stehn schon bereit””