Bráz János: Szél-Rózsa-Bokor. A befogadó ország

A könyv borítója

„Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő…” – Szent István királyunk fiához, Szent Imre herceghez intézett idegenekkel, vendégszeretettel, befogadással kapcsolatos sokat idézett intelmét az országban évszázadok óta különféle módokon értelmezik. Mai társadalmunkban igen vitatott téma, mennyiben kell befogadónak lennünk más vallású, nyelvű vagy kultúrájú emberekkel szemben. Ugyanakkor a magyar vendégszeretet már a középkortól kezdve legendás hírű volt. Az ország geopolitikai helyzetének köszönhetően és a mindenkori befogadó hozzáállás következtében az ország mindig többnemzetiségű volt, melyek közül a mai Magyarországon – a magyarországi németekkel együtt – tizenhárom különféle nemzetiséget ismernek el hivatalosan. Ezen kívül vallási kisebbségek – mint például a zsidók -, etnikai és vallási csoportok, de különféle régiókban élő, egyedülálló kultúrájú magyar népcsoportok is találhatóak országunkban. Napjaink modern Magyarországa kapcsán tehát semmi esetre sem beszélhetünk homogén nemzetállamról.

 

 

 

 

Continue reading “Bráz János: Szél-Rózsa-Bokor. A befogadó ország”

Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon

A könyv borítója

A Magyar Királyság már az államalapítás idején is – ahogy ezt ma mondanánk – multietnikus ország volt. Bizonyos népek már a honfoglalás előtt itt éltek a Kárpát-medencében, néhány a honfoglalókkal együtt érkezett, másokat pedig – mint például a szászokat is – később hívtak az országba. A középkorban a mindenkori uralkodók arra törekedtek, hogy az ország erős legyen, független maradjon, és az itt élő népek békében éljenek egymással, miközben a többséget a magyarok tették ki. A folyamatos fejlődésnek a középkorban a 150 éves török uralom vetett véget, majd 1686 után az ország etnikai összetétele is nagy mértékben megváltozott. A nemzetiségek közül a magyarok aránya csak az 1910-es népszámláláskor került túlsúlyba. Azonban ez a „többségi arány” is jórészt csak a magyar nacionalizmusnak, az asszimilációnak és a folyamatos magyarosítási törekvéseknek volt a következménye.

 

 

 

 

Continue reading “Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon”

Tóth Ágnes: Németek Magyarországon.1950-1970

A könyv borítója

Az egyes magyarországi német települések helyzetét szélesebb történelmi perspektívából tekintve megállapíthatjuk, hogy a 18. századi betelepítésüket követően a többségi társadalommal való együttélésük egészen a második világháború végéig zavartalan volt. A magyarországi németség még az 1920-as és 30-as években Bleyer Jakab vezetésével politikailag egységes fellépésre törekedett. Bleyer halálát követően, a hitleri Németország által befolyásolt Volksbund tevékenysége folytán a népcsoport viszonylagos egységén belül azonban törés keletkezett. A legnagyobb változásokat ugyanakkor a második világháborút követő sorscsapások hozták.

 

 

 

 

 

Continue reading “Tóth Ágnes: Németek Magyarországon.1950-1970”

Zsolt K. Lengyel, Ralf Thomas Göllner, Wolfgang Aschauer (Hgg.): Ungarn, Deutschland, Europa

A könyv borítója

Einblicke in ein schwieriges Verhältnis

Köztudottan Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. Ugyanakkor több mint 1000 év távlatában a két ország nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan, politikailag, és gazdaságilag is szorosan összekapcsolódik. A magyarországi németeknek a Németországgal való mindenkori kapcsolat rendkívül nagy jelentőséggel bír, mert az akár a népcsoport létére is messzemenően kihathat.

 

 

 

Continue reading “Zsolt K. Lengyel, Ralf Thomas Göllner, Wolfgang Aschauer (Hgg.): Ungarn, Deutschland, Europa”

Andreas Schmidt-Schweizer (Hrsg.): Die politisch-diplomatischen Beziehungen der Wendezeit 1987-1990

A kelet- és kelet-közép-európai blokk országainak az 1980-as évek végén végbemenő, a szocialista rendszereiket érintő felbomlási folyamatait röviden rendszerváltozásnak nevezzük, amit Európa XX. századi történetének egyik legizgalmasabb periódusai közé sorolhatunk. Ugyanezt Magyarországon is megtapasztalhattuk, ami a magyarországi németek kulturális autonómiájának kiépítésében jelentős lehetőségeket teremtett. Ebben meghatározó szerepet játszott és játszik a mai napig az NSZK anyagi, politikai és kulturális támogatása.

 

 

 

 

Continue reading “Andreas Schmidt-Schweizer (Hrsg.): Die politisch-diplomatischen Beziehungen der Wendezeit 1987-1990”

Paál Vince: A politika és a publicisztika vonzásában. Gratz Gusztáv pályafutása

A könyv borítója

Ha olyan vezető személyeket kellene megemlíteni, akik a magyarországi németek történelmét a 20. század első felében jelentősen befolyásolták, akkor sokakban bizonyára Bleyer Jakab vagy Basch Ferenc neve merülne fel. Gratz Gusztáv személye sajnos azonban azok közé tartozik, akiknek az emlékét talán kissé méltatlanul kezeljük.

 

 

 

 

 

Continue reading “Paál Vince: A politika és a publicisztika vonzásában. Gratz Gusztáv pályafutása”

Tóth Ágnes, Bárdi Nándor (szerk): Asszimiláció, integráció, szegregáció

A könyv borítója

A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete évek óta a magyarországi kisebbségkutatás legfontosabb központjai közé tartozik. Az intézet új kötetében az asszimiláció, integráció és a szegregáció kérdését több etnikai csoportot figyelembe véve vizsgálják.

 

 

 

 

 

Continue reading “Tóth Ágnes, Bárdi Nándor (szerk): Asszimiláció, integráció, szegregáció”