Ez a kiadvány a történeti kutatás eredményeit ötvözi a művészi ábrázolással, és közérthető, élményszerű formában idézi meg Hajós város múltját. A történetet nemcsak informatív szövegek, hanem kifejező illusztrációk is életre keltik, amelyek közelebb hozzák az olvasóhoz Hajós egykori világát.
Az itt bemutatott könyv egy személyes hangvételű, mégis a történelem befolyását bemutató történet, amely egy az Északnyugat-Bajorországba kitelepített mözsi család életén keresztül írja le a családi mindennapokat. A könyvben Kathie és családtagjainak életútja egyszerre tükrözi a hagyományos falusi élet mindennapjait és a történelem által kikényszerített változásokat.
A Magyarországi Németek Könyvtára állománya dr. Kaltenecker Krisztina jóvoltából a közelmúltban több értékes kiadvánnyal gazdagodott, amelyet ezúton is hálásan köszönünk neki. Ezekből kettőt most bemutatunk Önöknek. Nagy öröm számunkra, hogy a magyarországi németek történetével és emlékezetkultúrájával foglalkozó munkák ezentúl olvasóink számára is elérhetők lesznek.
Continue reading „Tudományos kiadványokkal gazdagodott a Magyarországi Németek Könyvtára”
Marinka Melinda Sváb örökségelemek című kötete hiánypótló munka az északkelet-magyarországi német nemzetiségi közösségek kulturális örökségének feltárásának és értelmezésének területén. A szerző korábbi kutatásaira építve, különösen a Sváb visszatérők című kötet folytatásaként, egy komplex, több szinten vizsgálódó képet ad a sváb identitás fennmaradásának formáiról.
Ritter György történész 63 észak-dunántúli településen készített 162 életútinterjú tudományos elemzésével rajzolja meg az itt bemutatott két kötetben a magyarországi német közösség 1940 és 1970 közötti sorsát.
Egy kisváros Szibériában, 1969-ben. Dermesztő hideg. A tizenegy éves Verát osztálytársai egy kihalt utcán megtámadják, és „fasisztának” bélyegzik. A mélyen megalázott kislány válaszokat keres, és kutatni kezdi családja gyökereit. Amikor édesanyja, Anna beavatja a család történetébe, Vera számára megnyílik a múlt.
Continue reading „Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter„
Ament-Kovács Bence nemrég megjelent kötete a XVII. és a XVIII. század fordulójának egyik legösszetettebb dél-dunántúli társadalmi átalakulását tárja fel a Mercy-Apponyi-uradalom példáján: azt a folyamatot, amely az oszmán hódoltság területeinek visszafoglalása után bontakozott ki, és amelynek során a régió etnikai, vallási és társadalmi képe gyökeresen megváltozott.
A Fata Márta szerkesztésében megjelent és itt bemutatott Melioration und Migration. Wasser und Gesellschaft in Mittel- und Ostmitteleuropa vom 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts (Melioráció és migráció. Víz és társadalom Közép- és Kelet-Közép-Európában a 17. századtól a 19. század közepéig) című tanulmánykötet a preindusztriális európai táj egyik hosszú időn át meghatározó, központi elemével foglalkozik: az állandóan vagy időszakosan víz borította területekkel. A lápok, mocsarak és ártérek nem csupán természeti adottságok voltak, hanem már a kora újkortól kezdve célzott meliorációs projektek színtereivé váltak, amelyek célja a mezőgazdasági művelésbe vonható területek bővítése, valamint a földművelés, a kereskedelem és a közlekedés intenzívebbé tétele volt.
Continue reading „Márta Fata (Hrsg.): Melioration und Migration„
A tiszalöki fogolytábor történetét nem írók írták. A túlélők, egyszerű emberek személyes élményeit, írásos vallomásait gyűjtötte össze sokéves munkával egy lelkes helytörténész, Görbedi Miklós. Az itt bemutatott kötet egy dokumentumgyűjtemény, amely a tiszalöki hadifogolytábor történetét forrásokra támaszkodva, személyes nézőpontokból és visszaemlékezések segítségével mutatja be. Olyan kérdések kerülnek előtérbe, amelyek sokáig tabunak számítottak: Mi lett a tábor halottaival? Hogyan alakult ki a hallgatás és a legenda? Miként vált mindez később emlékezetté és emlékművé?
Az itt bemutatott kötet egy alapos kutatáson alapuló, két nyelven íródott mű, amely négy családon keresztül dokumentálva mutatja be az óbudai német közösség életét az elmúlt 300 évben. A szerző például saját költségén utazott el Németországba, hogy ősei nyomába eredjen, és eközben olyan eredeti dokumentumokat fedezett fel, amelyek azok Óbudára való betelepülését igazolják.
Continue reading „Gálosfai Jenőné: Német földről gyalogszerrel, tutajjal…„