
Budaörs múltját szerencsés módon jól feldolgozták. A számos monográfiát ebben a kötetben primer, a város lakói által írt forrásokkal egészítik ki.

A helytörténeti munkák közül azok a legjobbak, amelyek a tulajdonképpeni áttekintés mellett forrásokat is közreadnak. Nem csak ezek, hanem az archív fotók is kiemelkedővé teszik e kiadványt.
Continue reading „Tamás Ferenczi: Tollvonások a győri németség életéből”

Hajóson, ebben a bácskai kisvárosban kezdetektől erős a Mária-kultusz. A település nyelvjárása is egyedülálló Magyarországon. Ez a könyv összeköti e hagyományokat: legendákat és egyéb régi szövegeket tartalmaz az ottani Szűzanya-szoborral kapcsolatban.
Continue reading „Schőn Mária (szerk.): Aisa liaba Hajoschr Muattrgottes”

Örvendetes módon egyre több, magyarországi német településeket bemutató album jelenik meg. Ebből a könyvből egy vértesi falucska, Újbarok történetét ismerhetjük meg.
Continue reading „Pats Krisztina (szerk.): Újbarok Anno Neudörfl”

Kőszegfalva (németül Schwabendorf) Vas megyében, Kőszeg közelében fekszik. Eddigi legjobb leírása Gulner László 1983-as könyvében található melyet 2003-ban a község fennállásának 290 éves évfordulójára bővített formában újra kiadtak.
Continue reading „Gulner László: Kőszegfalva története és népszokásai”

Zsámbék története – elsősorban Martin Anton Jelli bencés szerzetes áldozatos munkájának köszönhetően – jól fel van dolgozva. Azt azonban, hogy mi történik napjainkban a városban és a településnek milyen kulturális intézményei vannak, ebből a könyvből tudhatjuk meg.
Continue reading „Fuchs Sandra Titanilla (szerk.): 300 éve Zsámbékon”

Az utóbbi időben számos, eltérő színvonalú helységmonográfia jelent meg. Kevés azonban olyan alapos és átfogó publikáció, mint Bereznai Zsuzsanna és Schőn Mária könyve.
Continue reading „Bereznai Zsuzsanna – Schön Mária: A hajósi sváb parasztság mentalitása”

A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Fakultása Gyökerek és hajtások sorozatának nyitókötete három tanulmányt tartalmaz két nyelven. A szekszárdi fakultás oktatóinak írásai Tolna megyei honismerettel foglalkoznak.
Continue reading „Dr. Kurucz Rózsa et al.: Német nemzetiség Tolna megyében”

Dunaszekcső a Duna nyugati partján fekvő dél-magyarországi település Baja és Mohács között. Folyó menti fekvése miatt már az ókor óta lakott. A 18. században német telepesek érkeztek a területre, azóta ők a helység egyik meghatározó népcsoportja.
Continue reading „Schmidt Gabriella, Hetényi Ádám (szerk.): A dunaszekcsői németek”