Aki a magyarországi németek identitását érintő kérdésekkel szeretne foglalkozni, vagy csak egyszerűen megismerné a népcsoport sajátosságait, érdeklődésének függvényében nemcsak történeti, nyelvészeti, hanem néprajzi kutatásokra is támaszkodhat. A kutatók legújabb eredményei gyakran konferenciákon kerülnek bemutatásra, melyek nyomán értékes konferenciakötetek kerülnek kiadásra.
Ez a 2018-ban kiadott kiadvány is ezek közé sorolható. A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén 2013 októberében rendezték meg a Kulturelle, gesellschaftliche und wirtschaftliche Diversität der deutschen „Diaspora”-Gebiete des östlichen und mittleren Europa (Kelet- és Közép-Európa német „diaszpóra”-területeinek kulturális, társadalmi és gazdasági sokszínűsége) című nemzetközi konferenciát, mely az egyetem néprajzi tanszékének, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott Néprajzi Kutatócsoportjának és a freiburgi Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa (Kelet-európai Németek Néprajzi Intézete) együttműködésének köszönhetően, annak mintegy „részeredményként” valósult meg. A kötet a Debreceni Egyetem kutatói, Dr. Marinka Melinda és Dr. Keményfi Róbert szerkesztésében jelent meg, nemcsak a konferencián elhangzott, válogatott előadásokat, hanem további, annak témájához szorosan kapcsolódó aktuális kutatási eredmények mentén létrejött tanulmányokat is tartalmaz. A könyvben szereplő tizenhárom tanulmány közül szinte mindegyik magyarországi német tematikát dolgoz fel, a néprajzkutatás legkülönfélébb területeit érintve. Az első tanulmányt Ethnografie der Ungarndeutschen: Kronprinzenwerk und Jakob Bleyers Minderheitenvolkskunde (mit einem Schwerpunkt auf der musikalischen Kultur) /A magyarországi németek etnográfiája: Kronprinzenwerk és Bleyer Jakab kisebbségi néprajza (a zenei kultúrával a középpontban)/ címmel Dr. Michael Prosser-Schell professzor, az IVDE tudományos munkatársa írta. A szakértő a magyarországi németekkel kapcsolatos kutatásokat az Osztrák-Magyar Monarchia kései korszakától indulva a Bleyer Jakab alatti és azt követő időszakot egészen napjainkig kitekintve vizsgálta. Az identitás problematikáját a Resignation und Identitätsdiskurs: Ungarndeutsche Vertriebene und die Heimkehr (Rezignáltság és az identitás kérdései: magyarországi német elűzöttek és a hazatérés) című munkájában Sebastian Sparwasser járja körül. Schell Csilla Zur Wahl der Sprache in Privatbriefen von Heimatvertriebenen aus dem Ofner Bergland (A Budai hegyvidékről származó hazájukból elűzöttek nyelvválasztása a magánlevelezéseik során) című értekezése nemcsak az etnográfia iránt érdeklődők, hanem a nyelvészek számára is igen hasznos lehet. A kutatások sokszínűségét a kötet további tanulmányai is jól tükrözik. Az ún. Heimatbuch-ok témakörével Marinka Melinda, az étkezési szokások és az ezekkel kapcsolatos etnográfiai ábrázolások sztereotípiáival Csíki Tamás, a német-magyar települési testvérkapcsolatok jellegzetességeivel Hans-Werner Retterath révén ismerkedhetünk meg. Kuti Klára néprajzi szemszögből elemzi a tatai Német Nemzetiségi Múzeum állandó kiállításának múzeumi anyagát. A tudományos írások színes palettáját végül Hajnal Anett magyarosításról szóló esettanulmánya zárja, melyben három óbudai magyarországi német családot vesz példaként.
A konferenciakötetet mindazoknak ajánljuk, akik a magyarországi németekkel kapcsolatos néprajzi kutatásokat több aspektusból is szeretnék megismerni.
Marinka Melinda – Keményfi Róbert (szerk.): Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse. Vielfalt und Diversität der kulturellen Phänomene der Deutschen im mittleren Europa
(Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formák, helyszínek, diskurzusok. Közép-Európa németségének kulturális jelenségei a sokszínűség és diverzitás tükrében)
Debrecen : MTA-DE Néprajzi Kutatócsoport, 2018.
216. o., ill.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu