1946. január 19-én indult el az első, magyarországi németekkel teli szerelvény Budaörsről, mely egyben a népcsoporthoz tartozók tízezreinek elűzetésének kezdetét is jelentette. Az akkori politikai elit bűnbakként kezelte a magyarországi németeket. A Hitlerrel való katonai és politikai együttműködés tekintetében kollektív módon tették őket felelőssé, büntetve ezzel az egész népcsoportot. A téma tabuktól való mentesítése következtében az eziránt érdeklődő olvasók szerencsére a legkülönfélébb szakkönyvek gazdag választékából meríthetnek tudásanyagot. Így mára a jogfosztások, vagyonelkobzások, malenkij robotra való elhurcolás és az elűzetés szakirodalma is igen terjedelmes. Többek közt Gerhard Seewann A magyarországi németek története című kétkötetes munkájából is sok történelmi összefüggésről, fontos tényről és adatról olvashatunk. Az elűzetésre vonatkozó fejezetéből például megtudhatjuk, hogy Németország akkori, amerikai megszállási övezetébe mintegy 167.000 embert, 1947 augusztusától pedig a szovjet megszállási övezetbe – a magyar kormány külön az áttelepítések folytatását illető kérésére – további, mintegy 50.000 magyarországi németet űztek ki.
Ezen tragikus eseményekre vonatkozó elűzetés kifejezés mellett a magyar köztudatban tévesen még mindig a kitelepítés is él. Utóbbi kifejezés nem fedi annak tulajdonképpeni jelentését, a kényszertelepítést. Ezt a „nem teljesen megfelelő” kifejezést találhatjuk ennek a 2010-ben kiadott, a Mözsről való elűzetésről szóló könyvnek a címében is. Tartalma alapján azonban arra következtethetünk, hogy a szerző, Laszlovszky Imre igen alapos kutatásokat végzett.
A németek betelepítésétől a második világháború végéig tartó történelmi összefoglaló mellett az elűzetés eseményeit illetően a felvidéki magyarok helyi telepítéséről is igen részletes ismertetőt kap az olvasó. A szövegeket pedig a vonatkozó törvények, rendelkezések egészítik ki. A Tolna Megyei Levéltár iratai alapján Laszlovszky az elűzött németek és a betelepített magyarok listáit is összeállította. A házak leltárjegyzékei alapján a szerző több mint 25 oldalon keresztül 246 jogfosztott és elűzött magyarországi német családot írt össze a családtagok neveivel, az elűzetés évével, eredeti lakcímmel, célországgal és településekkel felsorolva. Laszlovszky azt is jelölte, hogy az adott illető időközben elbújt-e, Mözsön maradt-e, összeköltöztették-e másokkal vagy hogy a ház állami tulajdonba került-e. További hat oldalon pedig az új magyar háztulajdonosok adatait találhatjuk azok korábbi származási településeinek megadásával. Mindezek a tények és adatok tulajdonképpen emberi sorstörténeteket takarnak. Annak érdekében, hogy ezt jobban szemléltesse a szerző, a könyv végén hét magyarországi német visszaemlékezését olvashatjuk, akik ezekről a nehéz időkről mesélnek. A mellékletben pedig – a munka értékes kiegészítéseképpen – a vizsgált időszakból származó fényképek és dokumentumok is helyet kaptak.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik a magyarországi németek Mözsről való elűzetéséről szeretnének többet megtudni vagy az itteni eseményeket a más magyarországi német településeken történtekkel összehasonlítani.
Laszlovszky Imre: Kitelepítés Mözsről.1946-1948
Szekszárd : Babits Kiadó, 2010.
108. o., ill.
Nyelv: magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu