2020 szeptember – Magyarországi Németek Könyvtára

Hannes Philipp / Andrea Ströbel (Hg.): Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa

A Magyarországi Németek Könyvtára nemcsak nyilvános, hanem szakkönyvtár is egyben, ezért az állományban számos, magyarországi német tematikájú kutatást segítő szakkönyv is megtalálható, ami egy igen széles olvasóközönség kiszolgálását teszi lehetővé. Ezek között vannak olyan konferenciakötetek is, melyek nem csupán tudományos, de kulturális és gazdasági tematikákat is taglalnak.

Ez a kiadvány a Forschungen zur deutschen Sprache in Mittel-, Ost- und Südosteuropa (Kutatások a német nyelvet illetően Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában) című sorozat ötödik kötete, mely a Regensburgi Egyetem Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa Német Nyelvének Kutatóközpontja második konferenciáján elhangzott előadások leiratát tartalmazza. A találkozó kapcsán számunkra az a különleges, hogy azt 2015-ben Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Andrássy Egyetem közreműködésével tartották.

Continue reading „Hannes Philipp / Andrea Ströbel (Hg.): Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa”

Laszlovszky Imre: Kitelepítés Mözsről

1946. január 19-én indult el az első, magyarországi németekkel teli szerelvény Budaörsről, mely egyben a népcsoporthoz tartozók tízezreinek elűzetésének kezdetét is jelentette. Az akkori politikai elit bűnbakként kezelte a magyarországi németeket. A Hitlerrel való katonai és politikai együttműködés tekintetében kollektív módon tették őket felelőssé, büntetve ezzel az egész népcsoportot. A téma tabuktól való mentesítése következtében az eziránt érdeklődő olvasók szerencsére a legkülönfélébb szakkönyvek gazdag választékából meríthetnek tudásanyagot. Így mára a jogfosztások, vagyonelkobzások, malenkij robotra való elhurcolás és az elűzetés szakirodalma is igen terjedelmes. Többek közt Gerhard Seewann A magyarországi németek története című kétkötetes munkájából is sok történelmi összefüggésről, fontos tényről és adatról olvashatunk. Az elűzetésre vonatkozó fejezetéből például megtudhatjuk, hogy Németország akkori, amerikai megszállási övezetébe mintegy 167.000 embert, 1947 augusztusától pedig a szovjet megszállási övezetbe – a magyar kormány külön az áttelepítések folytatását illető kérésére – további, mintegy 50.000 magyarországi németet űztek ki.

Continue reading „Laszlovszky Imre: Kitelepítés Mözsről”

Pfeiffer Gábor: Lábnyomok a sárban

A Magyarországi Németek Könyvtára egy nyilvános szakkönyvtár, így az olvasók mindig jó helyen járnak, ha a magyarországi németekkel vagy a Duna-menti svábokkal kapcsolatosan a legkülönfélébb területeken belül keresnek szakkönyvet. A szépirodalmi állomány, ezen belül a regényállomány is viszonylag terjedelmes, ugyanakkor a gyarapodásában lassabb tempó figyelhető meg. Így mindig külön örömet okoz, ha a műfajhoz tartozó példánnyal gazdagodik a könyvtár. Még nagyobb az öröm, ha magyarországi német témát feldolgozó műről van szó, ugyanis ezek aránya a romániai német, illetve a korábbi Jugoszlávia területén található Bánátból és Bácskából származó szerzők műveihez képest jóval kisebb. Szerencsére az utóbbi időben olyan amatőr szerzők is megjelentették műveiket, akik őseik történetét dolgozzák fel.

Continue reading „Pfeiffer Gábor: Lábnyomok a sárban”

Szőts Zoltán: A völgységi nemzetiségi-etnikai csoportok együttélése a második világháborútól napjainkig

Az ország különféle településterületeinek falvaiban élő magyarországi németek többsége számára az élet a 18. századi betelepítéstől kezdve a második világháború végéig szinte zavartalanul folyt. A svábok mindennapjait illetően, különösképpen szokásaikra, nyelvükre, népviseletükre és identitásukra nézve sok minden változatlan maradt. Ez ugyancsak jellemző volt az ún. Sváb-Törökország területén élők életére is. Jól szemlélteti ezt Rudolf Hartmann Die Schwäbische Türkei und ihre Volkstrachten (Sváb-Törökország és népviseletei) című kötete is, melyben az 1920-as, ’30-as és ’40-es évekből származó archív fotókon megörökítve láthatjuk ezeket a falvakat. A Sváb-Törökország területén található a Völgység is, aminek legnagyobb települése és egyben központja is már a németek betelepítése óta, Bonyhád. A németek aránya a Völgység területén a 18. századi betelepítésük és a második világháborút követő menekülésük, jogfosztásuk, vagyonaik elkobzása, malenkij robotra való elhurcolásuk és elűzetésük közti időszakban különösen magas volt. Sőt, a többi magyarországi német településterülethez képest az egész országban a Völgység volt a svábok által legsűrűbben lakott terület. Az 1941-es népszámlálás adatai alapján a kistérség lakosságának 71%-át a svábok tették ki. Ebből a szempontból már nem is annyira rendkívüli, hogy a Volksbund első tömegrendezvényét éppen Cikón szervezték meg mintegy 30.000 magyarországi német részvételével, illetve az ennek ellenében, 1942-ben alakult Hűséggel a Hazához nevű szervezetet sem véletlenül hívták éppen Bonyhádon életre.

Continue reading „Szőts Zoltán: A völgységi nemzetiségi-etnikai csoportok együttélése a második világháborútól napjainkig”