A magyarországi németek néprajza iránt érdeklődők viszonylag könnyen találnak a Magyarországi Németek Könyvárának állományában olyan könyveket, melyek népdalokkal, gyerekmondókákkal, szólásokkal, egyházi ünnepekkel vagy az egykori paraszti élet mindennapjaival foglalkoznak. A kíváncsi olvasóban akkor sem támadhat hiányérzet, ha különféle magyarországi német települések nyelvjárásaival, gasztronómiájával vagy tárgyi kultúrájával szeretne ismerkedni. A hagyományos népi gyógyászat vagy azok módszerei esetében azonban kicsit többet kell kutatni, ugyanis az azokkal kapcsolatos tanulmányok, leírások inkább a helytörténeti munkákban, az ún. Heimatbuch-okban vagy néprajzi tanulmánykötetekben jelentek meg. Például a 2006-ban kiadott Szavak szivárványa című kötetben megtalálhatjuk Kustár Rozália népi gyógyításról szóló tanulmányát is a hartai magyarországi németek és dunaegyházi szlovákok vonatkozásában.
A 2002-ben Hartára régészként érkező és azóta is a településen élő szerző még ugyanebből az évből a Hartai gyógyító hagyományok című könyvecskét is jegyzi, melyet a 2006-os Hartai Bodzafesztiválhoz fűződően adtak ki. Célja inkább egy könnyedebb, kötetlenebb formátumú mű létrehozása volt. A kiadvány mindezek ellenére igen igényesre sikeredett azzal, hogy több forrásra is támaszkodik. Ebben egyrészt több mint 27 idősebb adatközlő szolgált fontos és értékes információval, másrészt a szerző Fél Edit 1935-ben kiadott munkájára, illetve több tanulmányra és forrásmunkára is támaszkodott. Ezek közül az egyik legértékesebb az először itt közölt – helyi dialektusban és kézzel írt – kis füzet Leitert Kristófné szül. Kaiber Erzsébet tollából. Sok helyi gyógyítási módszer és babona a magyarországi németek XVIII. századi betelepítésének idejéből származik, illetve a középkorból eredeztethető. Igen érdekes, hogy a telepesek egy része az elzász-lotaringiai területekről érkezve francia szavakat is hozott magával. A könyvben a hartai sváb gyógyító hagyományok mellett a – felvidékről a svábok elűzetését követően idetelepített – magyarokéi is helyet kaptak. A kiadvány még 75 oldalt sem számlál, témáját mégis széles körűen, viszonylag nagy mélységben taglalja. Így olvashatunk a megfázás, a fül-, a fog- és a fejfájás vagy a magas vérnyomás bizonyos gyógyítási módszereiről is. Megtaláljuk benne az egyedülálló módon csak Hartán alkalmazott köldökhúzás metodikáját, illetve azt is, hogy a bodzának mely részeit mikor, hogyan és hol alkalmazták. Az elbeszéléseknek és a korabeli forrásoknak köszönhetően a XXI. századi olvasó számára a gyógyító asszonyok és a boszorkánymesterek ténykedései úgy jelennek meg, mintha egy népmeséből bukkannának elő. Ezen gyógyítók gyakran nemcsak növényi alapanyagokat használtak, hanem ólomöntéssel és ráolvasással is kezelték betegeiket. Mai szemmel ezeket a dolgokat kuruzslásnak tekinthetjük. Érdekes módon Hartán még a könyv megjelenésekor is praktizált néhány gyógyító asszony, ami alapján az itt leírt módszerek közül néhány mégis kiállta az idők próbáját.
Ezt a kiadványt mindazoknak ajánljuk, akik a magyarországi németek gyógyító hagyományai iránt érdeklődnek és szeretnének egy olyan könyvet olvasni Hartáról, ami elbeszéléseken és különféle forráson alapszik.
Kustár Rozália: Hartai gyógyító hagyományok. Hartai Füzetek 1. Harta, 2006
Harta : Griffo Art Stúdió, 2006.
74.o., ill.
Nyelv: magyar, német nyelvű összefoglalóval
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu