Lieselotte Schifferben az 50 évvel ezelőtti emlékek és élmények olyan élénken élnek, mintha csak tegnap történtek volna. 1944-ben 13 éves kislányként családjával együtt Duna-menti sváb származásuk miatt el kellett menekülnie akkori hazájából, Weprowatzból (ma Szerbiához tartozik). A Donaukiesel című, rövid személyes történeteket tartalmazó kötet az írónő második könyve.
A történetek időrendi sorrendben követik egymást, az utolsó kivételével, amelyben szeretett édesapjára emlékezik, aki nagyon korán megözvegyülve soha többé nem házasodott újra, és egyedül nevelte fel lányait. Az első írásban egy bőröndről van szó, amit még az 1888-ban született édesapja tanulmányai során vásárolt. Egy másik elbeszélésben a gazdasági csoda idején megélt ulmi mindennapokról is olvashatunk. Az apa újbóli felbukkanása az utolsó történetben pedig keretet ad az elbeszélések sorozatának. A könyv címadása sem véletlenszerű: a Duna az írónő szülőföldjén, Belgrádon és új hazáján, Ulmon is keresztülfolyik, családtörténete is Ulmban kezdődik azzal, hogy elődei beszálltak egy „ulmi dereglyébe” (Ulmer Schachtel), majd végül ugyanott folytatódik. A történetek különböznek, ugyanakkor összeköti őket valami közös, éppen úgy, ahogy a dunai kavicsok is különböznek egymástól, mégis ugyanaz a víz folyik körülöttük. Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, mi lehet a „víz a történetek között”, el kell olvasnunk a könyvet.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik egy „integrációs sikertörténetről” szeretnének olvasni.
Lieselotte Schiffer: Donaukiesel
Donauschwäbische Geschichten
(Dunai kavicsok)
(Duna menti sváb történetek)
Ulm : klemm+oelschläger, 2010.
78. o. : ill.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében. További információ: info@bibliothek.hu