Dr. Franz Metz, elismert bánáti német orgonista, zenetudós és karmester ezen könyve egy jelentős, ám napjainkra feledésbe merült zeneszerző és karmester, Heinrich Weidt (1824–1901) életét és munkásságát mutatja be. A kötet nem csupán egy életrajz, hanem egyben egy zenei-kulturális időutazás is olyan XIX. századi, közép- és délkelet-európai városokon keresztül, mint Temesvár, Alamóc, Opava vagy Versec.
Dr. Franz Metz (született 1955. december 24-én Daruváron, Romániában) bánsági német orgonista, zenetudós és karmester, a Duna mentén, különösen Románia, Magyarország és a volt Jugoszlávia területén kisebbségben élő népek zenetörténetének kutatója. Josef Angster. Das Tagebuch eines Orgelbauers című könyve egy páratlan értékű kötet, melynek alapját Angster József, a világhírű pécsi orgonaépítő műhely alapítója, saját kezűleg írt magyar nyelvű önéletrajza képezi. Az előszót a kötethez unokája írta, így különösen hiteles, bensőséges hangon tudja bemutatni a család és a műhely történetét.
Continue reading „Franz Metz (Hrsg.): Josef Angster. Das Tagebuch eines Orgelbauers„
Olvasmányunk a héten Buzási Miklós zenei autobiográfiája, melyben értékes dallamokat is felfedezhetnek a zenekedvelők a somogyszili muzsikus munkásságából.
Eheti könyvajánlónk tárgya egy regény, melyet egy 20. századi bánsági festő, Franz Ferch munkássága és szülőhazájának sorsa ihletett.
Eheti olvasmányunk egy múltidéző emlékirat, melyet egy kis bakonyi településről származó asszony jegyzett le családja és szeretett otthona, Ganna történetének megörökítésére.
Egy ország történetét – így népcsoportunkét is – értelmezhetjük úgy, hogy tulajdonképpen egyéni sorstörténetek összességéből tevődik össze, melyeket az egyes emberek döntései, illetve országos szintű politikai döntések is meghatároznak. Tehát ha a történelmi összefüggéseket, egy országban, településen vagy családban fennálló viszonyokat szeretnénk mélyrehatóbban megismerni, érdemes az egyes emberek sorsával is foglalkoznunk.
A magyarországi németek 1956-os forradalom őszi harcaiban való szerepéről szinte egyáltalán nem tudunk semmit. Szerencsére vannak már olyan hiánypótló művek is, mint a szabadságharc egyik mártírjáról, Herhoff Györgyről szóló dokumentumfilm, amelyet a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat keretében is bemutattak 2016-ban. A malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések több százezer magyarországi németet érintettek, melyeknek következtében a népcsoport tagjainak túlnyomó része az 1950-es évekre megfélemlítésben és elnyomásban élt. A forradalom kitöréséig csupán hat év telt el, miután 1950-ben a 84/1950. M.T.sz. minisztertanácsi rendelet alapján a Magyarországon bujkáló elűzöttek visszaszökött sorstársaikkal együtt visszakaphatták magyar állampolgárságukat. Tiszalök és Kazincbarcika, a magyarországi kényszermunkatáborok borzalmas realitása sem egy halványuló, rossz emlékként élt még a fejekben, hiszen igen közel volt még az addig eltelt időt tekintve. Mindezek tükrében a magyarországi németek forradalomban való aktív részvétele több volt mint rendkívüli.
Continue reading „Blahó Ferenc: Egy zsámbéki sváb élettörténete”
Manapság szerencsére kevés olyan ember akad, aki kétségbe vonná a klímavédelmi intézkedéseket vagy a környezetvédelmi szabályozások hasznosságát. Egyre szélesebb rétegek osztják a tudósok azon véleményét, hogy az éghajlati és a környezeti változások az emberiség jövőjének szempontjából életbevágóan fontosak. Ez a trend jól megmutatkozik abban is, hogy egyre több országban lesznek népszerűek a zöld pártok. Bekerülve a parlamentbe pedig a konzervatív, baloldali és liberális pártokkal konkurálnak, illetve egyre gyakrabban van szükség rájuk koalíciós kormányzás esetén is. Így történt ez Németországban is 1998-ban, amikor a kormányzati többség érdekében „vörös-zöld” koalíciós szövetség jött létre. Ekkor vált a németek számára talán különösnek, a magyaroknak pedig ismerősen hangzó, néhányaknak vicces keresztnevű Joschka Fischer világszerte ismertté. A zöldpárti politikus ugyanis 1998-tól 2005-ig Németország külügyminisztere, egyben kancellárhelyettese is volt.
Continue reading „Sybille Krause: Joschka Fischer. Die Biografie”
Egy költő műveit akkor érthetjük meg jobban, ha tudjuk, hogy milyen indíttatásból írta azokat. A művek elemzése még könnyebb számunkra, ha ismerjük az alkotó teljes életművét. A legjobb azonban, ha az önreflexiók és interpretációk közvetlenül a költőtől érkeznek, ami viszont elég ritkán fordul elő.
Continue reading „Maria Klotz: Claus Klotz und seine Dichtung”
„A magyarországi német irodalom állócsillaga” – Koch Valériát mint költőnőt a germanista Szabó János szavaival jellemezhetjük a leglényegretörőbben.
Koch Valéria sajnos nagyon korán, 49. életévében hunyt el Budapesten, 1998-ban. A napvilágot 1949-ben látta meg Szederkényben. 2019-ben lett volna tehát 70 éves, mely kapcsán emlékév keretében emlékeztek meg róla. Az eseménysorozat már 2018-ban, halálának 20. évfordulója alkalmából megkezdődött egy a Magyarországi Németek Házában megtartottkiállításmegnyitóval egybekötött megemlékezéssel. A rendezvényt „Koch-Tour“ projektnéven a rákövetkezendő hónapokban több helyszínen is megtartották. A Magyarországi Német Színház Valéria verselt világa című előadásávalcsatlakozott az emlékévhez, melyet végül ennek az emlékkönyvnek a kiadása tett igazán emlékezetessé.