Tisztelt Olvasóink!
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2021. október 28-tól november 1-ig őszi szünet miatt zárva tart.
November 2-ától újra a megszokott nyitva tartás szerint várjuk kedves olvasóinkat.
A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával leadhatják.
Szinte alig van olyan magyarországi német család, amelyet valamilyen szinten nem érintettek a második világháború alatti és utáni tragikus események. A magyar hadseregbe és az SS-be való besorozások, a szovjet hadsereg általi felszabadítás és egyben megszállás, a malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések magyarországi németek tízezrei számára okoztak súlyos sorscsapásokat. Ezeket gyakran csak jó kapcsolatokkal, szoros családi összetartással és kis szerencsével tudták áthidalni, illetve túlélni. Habár a Magyarországon maradt magyarországi németeket az 1950/84. számú minisztertanácsi rendelet a magyarokkal újra egyenjogúvá tette, a népcsoport tagjai számára ez még évtizedekig nem hozott de facto egyenlőséget a többségi társadalommal szemben. Az NSZK-ban élő elűzöttek számára ugyanakkor az élet évről évre jobb lett. Így valóban hihetetlen, hogy az 1956-os forradalom alatti és az azt követő menekülteknek csupán mintegy 5 százalékát tették ki a magyarországi németek.
Október 11-én Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője, Grund Lajos, a Zentrum irodavezetője, és Frei Nándor könyvtáros egy, a Koch Valéria Iskolaközpontból érkező harminc fős delegációt fogadott.
A tizedik osztályosok és kísérőik – Tóth-Rutsch Nóra és Büki Adél – megismerkedhettek a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár, valamint a magyarországi német hetilap történetével, munkájával és projektjeivel, majd megtekintették az NZ szerkesztőségét, illetve a Magyarországi Németek Könyvtárát is.
A látogatás egy, a fiatalok számára szervezett háromnapos tanulmányút első állomása volt. Az utazásuk során ellátogattak még Vértesboglárra, Csolnokra, Csákvárra, Felcsútra és Székesfehérvárra is.
Másnap az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanár szakos és a bachelor képzésben német nemzetiségi szakirányon tanuló hallgatói érkeztek tanáraik, dr. Erb Maria és Sós Gabriella kíséretében, hogy a hallgatók helyben ismerhessék meg a Zentrum és a Neue Zeitung, illetve a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége tevékenységét.
Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója és Schuth János NZ-főszerkesztő többek között a Magyarországi Nemetek Könyvtára által nyújtott kutatási és a HdU-ban végezhető gyakorlati lehetőségekről is beszámoltak nekik.
A beszélgetést követően pedig a házban is körbenéztek, melynek keretében a tetőtérben levő könyvtárral is megismerkedtek.
A Magyarországi Németek Házát rendszeresen látogatják diákcsoportok, de a közeljövőben például ismét egy külföldi turistacsoport érkezik, akiket kifejezetten a magyarországi németek történelme érdekel.
A Völgység az ún. Sváb-Törökország területén található kistérség, melynek központja és egyben legnagyobb települése is a magyarországi németek betelepítése óta Bonyhád. A többi magyarországi német településterülethez képest a svábok által – a 71 százalékos összlakossághoz mért aránnyal – az ország legsűrűbben lakott régiójának számított. Helyzetük az 1945 utáni vagyonelkobzásokkal, elűzetésekkel, internálásokkal jelentősen megváltozott. A bukovinai és székelyföldi székelyek, valamint a történelmi Magyarország felvidéki területeiről, illetve messzebbi vidékeiről származó magyarok betelepítése jelentősen átrajzolta az egész térség etnikai összetételét. A népcsoportok együttélése a kezdeti időszakban igen nehéz volt. Gyakran előfordult, hogy a sváb házakban az egykori tulajdonos és családja kénytelen volt egy fedél alatt évekig együtt élni odatelepített magyar telepes családjával. Ez természetesen igen gyakran vezetett súrlódásokhoz. Idővel a népcsoportok kibékültek egymással, egyre több lett a vegyes házasság, és a békés együttélés lett jellemző rájuk.
Azoknak, akik a magyarországi német gyökereikkel szeretnének foglalkozni és olyan településről származnak, melynek a múltja jól feldolgozott és dokumentált, sokkal egyszerűbb dolguk van, mert így tudnak valamire támaszkodni, hiszen így könnyebben felfedezhetik saját családi gyökereiket is. Igen gyakori, hogy az élmény- vagyis a déd- és nagyszülői generációból sokan még gyermek- és ifjúkorukat ezeken a településeken töltötték, és végül vagyonelkobzás, elűzetés volt a sorsuk, illetve sokan már nem is élnek közülük. Megmaradt rokon nélkül ma már – „időben és térben távol az ősök szülőfalujától” – szinte csak a múltat dokumentáló könyvekre lehet támaszkodni, amennyiben például a saját gyermekeinknek szeretnénk valamiről mesélni.
Szeptember 29-én könyvtárunk állománya értékes adománnyal gazdagodott a Bleyer Jakab Közösségnek köszönhetően.
Az adomány a (naponta reggeli és esti lapszámokkal megjelenő) Pester Lloyd nevű napilap 1927-1937 közötti megjelenéseiből áll. Érdekes, ahogy a múló idő már az első betekintéskor nyomon követhető a lapokban: 1927-ben az árát a pengő magyar váltópénzében még Heller-ként tüntették fel, illetve fraktúrral nyomtatva adták ki a lapot, 1937-ben már fillérben adták meg az árát és latin betűkkel nyomtatták az újságot.
Sajnos az összesen 42 kötetből álló gyűjtemény nem teljes: hiányzik az 1935-ös és 1936-os évjárat, illetve az 1932-es és 1937-es évfolyamok hiányosak. Ettől függetlenül biztosan nagy haszonnal forgatják majd a jövőben a Magyarországi Németek Könyvtárába ellátogató érdeklődők, illetve kutatók.
Köszönjük a Bleyer Jakab Közösségnek és Kramm György elnök úrnak, valamint Bradean-Ebinger Nelunak az értékes adományt!
A nyelv a magyarországi német identitás egyik, ha nem a legfontosabb összetevője. A népcsoport a második világháborút követő évtizedekben elképesztő nyelvvesztést szenvedett el, mely még napjainkra is kihat. A német dialektusok közül sokat nem lehetséges megőrizni, mert azok sajnos lassan, de biztosan utolsó beszélőikkel együtt kihalnak. A német nyelvet manapság legtöbb esetben már csupán az óvodákban és iskolákban, gyakorlatilag mint idegen nyelvet tanítják és tanulják. Emellett a „régi világgal” a gyerekek szinte csak a népismeret órákon találkoznak. Számukra azonban az többnyire továbbra is nagyon idegen marad.
Az itt ajánlott, Hudi Katalin, a Herendi Német Önkormányzat elnöke által írt három színes, német nyelvű kis mesefüzet mindegyike igen alkalmas mind a nyelvi, mind pedig a népismereti órákon való használatra. A füzetek az olvasót egy sváb család egykori falusi életébe kalauzolják, amikor a hagyomány még a mindennapok része volt. Continue reading „Katalin Hudi: Liesl und Franzl / Die kleine, große Hilfe / Matrosenleben”
Az egykor a mai szerbiai Vajdaság területén, a Bácska déli részén élő Duna-menti svábokról ezidáig számos történeti és irodalmi mű született. Ezekben legtöbbször a különféle népcsoportok multietnikus környezetben való békés együttéléséről és/vagy a Duna-menti svábok második világháborút követő szenvedéstörténetéről olvashatunk.
Az itt bemutatott mű írója, Johannes Weidenheim 1918-ban Bácstopolyán Johannes Ladislaus Schmidt néven látta meg a napvilágot. Gyermek- és ifjúkorát Verbászon töltötte, ahol igen korán elkezdett foglalkozni az írással. Weidenheim a település (szerbül hasonló jelentésű Vrbas) nevéből vette későbbi írói álnevét. Ahogyan földijei közül több ezren, ő is Ausztriában, később pedig – 2002-ben bekövetkező haláláig – Nyugat-Németországban élt. Szerkesztőként és tanárként kereste kenyerét, de elsősorban íróként tevékenykedett. Műveinek több mint a felében a hazájukból elűzött Duna-menti svábok tematikájával találkozhatunk. Kortársai közt a háború utáni időszak egyik legsikeresebb és legtehetségesebb NSZK-ban élő Duna-menti sváb írójakén tartják számon.
Continue reading „Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete”
Aki a saját magyarországi német identitásával vagy származásával foglalkozik, illetve szeretné felkutatni családi gyökereit, minden esetben valamilyen formában kapcsolatba kell hogy kerüljön a családkutatással. A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában olyan, a kutatást jelentősen elősegítő sorozatok találhatóak, mint Stefan Staderé, Werner Hackeré vagy Ferdinand Henglé. Ezeken túl a különféle települések adatait feldolgozó művek is megörvendeztetik a könyvtárba betérő kutatókat.
Continue reading „Rózsai/Reith Antal: Gyód község családkönyve. 1720-1960”
A vallás és az egyház mindig is fontos részét képezték a magyarországi németek identitásának. A rengeteg szakrális emlékmű, kálvária, a magyarországi német faluközösségek által épített díszes és monumentális templomok, a fejlett temetői kultúra, a számos, az egyházi évbe illeszkedő vallással összefüggő népszokás, mint a krisztkindlizés, az Emmausz-járás vagy a Nagyboldogasszony-napi virágszentelés mind-mind jó bizonyítékai ennek. A svábok sok tradíciót továbbadtak, így azokat ma is élő hagyományként láthatjuk őket viszont. Mindemellett az épített kulturális örökség számos darabját is sikerült megmenteni az utókor számára. A betelepítések idejéből megmaradt kézírásos vallási művek, mint az itt bemutatott 1803-ból származó imakönyv sajnos ritkább esetben állták ki az idők próbáját. Ebben az 1999-ben a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány által kiadott, Varga Péter Pius által szerkesztett munkában azonban nem csupán Adam Sager eredeti kézírásos imakönyvét találjuk.