Magyarország változatos történelme és geopolitikai helyzete is ahhoz vezetett, hogy az ország az államalapítás óta folyamatosan többnemzetiségű lakossággal rendelkezett. Figyelemreméltó, hogy az országon belül vannak olyan teljes kistérségek, melyek a középkortól egészen napjainkig megőrizték ezt a sokszínűséget. Ezek közé sorolható a Völgység is, melynek történelme során etnikai összetételét illetően két nagyobb változás figyelhető meg. Az első a török uralom alatt és annak végén következett be, amikor többek közt a harcok következtében a magyar lakosság száma jelentősen csökkent és helyükbe szerb, illetve német telepesek érkeztek benépesítve ezzel a Völgység területét. A Völgység ezáltal a magyarországi németek által legsűrűbben lakott régiójává vált az országnak. A másik nagyobb etnikai változás a XX. század közepén ment végbe, amikor magyarországi németek ezreit űzték el, helyükre pedig bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek.
Az itt ajánlott, 2011-ben kiadott tanulmánykötetben főként az épített örökség nyomairól, illetve a Völgység különféle nemzetiségeinek egykori és ma is megélt hagyományairól olvashatunk. A kiadvány a 2010-ben Bonyhádon megtartott V. Völgységi Konferencián elhangzott huszonegy előadás leiratát tartalmazza. Különösen érdekfeszítő már a bevezető tanulmány is, melyben Andrásfalvy Bertalan a magyarok és a magyarországi németek paraszti értékrendjét hasonlítja össze egymással. Dobosyné Antal Anna tanulmánya a magyarországi németek favázas (Fachwerk) házainak kevésbé taglalt témáját tárja fel a kistérség vonatkozásában. Ebben a szerző nemcsak a német nyelvterületről érkező népi építészet helyi történetét, hanem a Mecseknádasdon, Hidason, Kismányokon, Zsibriken vagy Závodon még ma is álló házak állapotával is foglalkozik. Szász Gábor írásában a Závodon zajló példaértékű műemlékvédelmet elemzi. A települést az egykor magyarországi németek által épített házak homlokzatainak megőrzése és megmentése érdekében végzett tevékenységéért 2007-ben az országos Helyi Építészeti Örökség Nívódíjban részesítették. Rónai Terézia tanulmányában a Cikón élő katolikus magyarországi németek énekeiről és éneklési szokásairól, illetve arról olvashatunk, hogy a helyi kórusnak köszönhetően mely dalok hangzanak el ma is. Hadikfalvy Istvánné néprajzi értekezése révén megismerkedhetünk a mindennapi élet hagyományokkal teli sorsfordulóival, melyeket a nagymányoki magyarországi németek 1945 előtt éltek meg. A kutatónő ezek kapcsán valami igen érdekes dolgot fedezett fel: A helyi magyarországi németek vallási életében vallásos jámborságuk ellenére még ma is keverednek a keresztény és pogány elemek. Ahogyan már említésre került, a tanulmánykötet nem csak a kistérség magyarországi németjeiről szól, hiszen több más érdekfeszítő tanulmány segítségével sokat megtudhatunk a Völgység székely, zsidó vagy szerb lakosságával kapcsolatban is.
Ezt a tanulmánykötetet mindazoknak ajánljuk, akiket érdekel az egykor svábok által meghatározott kistérség területén élő magyarországi németek és más nemzetiségek kulturális öröksége, illetve ma is megélt hagyományaikról olvasnának.
Szőts Zoltán (szerk.): Kultúrák találkozása a Völgységben. Előadások az V. Völgységi Konferencián (2010. november 25.)
Bonyhád : Magyar Történeti Társulat Dél-Dunántúli Csoportja, MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Város és Helytörténeti Munkabizottsága, Völgységi Múzeum, 2011.
206. o., ill.
Nyelv: magyar, a tanulmányok német és angol nyelvű összefoglalóival
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu