Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete

A könyv borítója

Az egykor a mai szerbiai Vajdaság területén, a Bácska déli részén élő Duna-menti svábokról ezidáig számos történeti és irodalmi mű született. Ezekben legtöbbször a különféle népcsoportok multietnikus környezetben való békés együttéléséről és/vagy a Duna-menti svábok második világháborút követő szenvedéstörténetéről olvashatunk.

Az itt bemutatott mű írója, Johannes Weidenheim 1918-ban Bácstopolyán Johannes Ladislaus Schmidt néven látta meg a napvilágot. Gyermek- és ifjúkorát Verbászon töltötte, ahol igen korán elkezdett foglalkozni az írással. Weidenheim a település (szerbül hasonló jelentésű Vrbas) nevéből vette későbbi írói álnevét. Ahogyan földijei közül több ezren, ő is Ausztriában, később pedig – 2002-ben bekövetkező haláláig – Nyugat-Németországban élt. Szerkesztőként és tanárként kereste kenyerét, de elsősorban íróként tevékenykedett. Műveinek több mint a felében a hazájukból elűzött Duna-menti svábok tematikájával találkozhatunk. Kortársai közt a háború utáni időszak egyik legsikeresebb és legtehetségesebb NSZK-ban élő Duna-menti sváb írójakén tartják számon.

 

 

 

Continue reading “Johannes Weidenheim: Pannon regény. Katharina D. élete”

Rózsai/Reith Antal: Gyód község családkönyve. 1720-1960

A könyv borítója

Aki a saját magyarországi német identitásával vagy származásával foglalkozik, illetve szeretné felkutatni családi gyökereit, minden esetben valamilyen formában kapcsolatba kell hogy kerüljön a családkutatással. A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában olyan, a kutatást jelentősen elősegítő sorozatok találhatóak, mint Stefan Staderé, Werner Hackeré vagy Ferdinand Henglé. Ezeken túl a különféle települések adatait feldolgozó művek is megörvendeztetik a könyvtárba betérő kutatókat.

 

 

 

 

 

Continue reading “Rózsai/Reith Antal: Gyód község családkönyve. 1720-1960”

Adam Sager imakönyve

A könyv borítója

A vallás és az egyház mindig is fontos részét képezték a magyarországi németek identitásának. A rengeteg szakrális emlékmű, kálvária, a magyarországi német faluközösségek által épített díszes és monumentális templomok, a fejlett temetői kultúra, a számos, az egyházi évbe illeszkedő vallással összefüggő népszokás, mint a krisztkindlizés, az Emmausz-járás vagy a Nagyboldogasszony-napi virágszentelés mind-mind jó bizonyítékai ennek. A svábok sok tradíciót továbbadtak, így azokat ma is élő hagyományként láthatjuk őket viszont. Mindemellett az épített kulturális örökség számos darabját is sikerült megmenteni az utókor számára. A betelepítések idejéből megmaradt kézírásos vallási művek, mint az itt bemutatott 1803-ból származó imakönyv sajnos ritkább esetben állták ki az idők próbáját. Ebben az 1999-ben a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány által kiadott, Varga Péter Pius által szerkesztett munkában azonban nem csupán Adam Sager eredeti kézírásos imakönyvét találjuk.

 

 

 

 

 

Continue reading “Adam Sager imakönyve”

Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel

A könyv borítója

A török uralmat követően a XVIII. században a Magyar Királyság területére érkező német telepeseket és utódaikat Duna-menti sváboknak nevezzük. Természetesen ehhez a népcsoporthoz sorolhatjuk a trianoni békeszerződést követően a csonka országban rekedt magyarországi németeket is. Szinte közvetlenül a békeszerződést követően svábok százezrei találhatták magukat a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia), illetve Románia területén, őket később bánsági és bácskai németeknek is nevezték. Helyzetüket és történelmüket illető eltéréseiktől eltekintve a különféle Duna-menti sváb települési közösségek közös német gyökereiknek köszönhetően sok hasonlóságot tudnak felmutatni.

 

 

 

 

 

Continue reading “Reinhard Johler (Hg.): Hatzfeld. Ordnungen im Wandel”

Értékes adomány a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságától

A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként alakult. Célja azon ártatlan civil, politikai, internált vagy hadifoglyok történetének kutatása, illetve publikálása, akiket 1944 után a Szovjetunióba hurcoltak.

Makra Mónika az értékes adománnyal

 

2021. augusztus 31-én Makra Mónika, a GKNT titkára látogatást tett a Magyarországi Németek Könyvtárában és kilenc, a malenkij robot tematikájába tartozó értékes kiadvánnyal, valamint egy ehhez kapcsolódó zenei CD-vel és egy képeslapgyűjteménnyel ajándékozta meg könyvtárunkat, kiegészítve ezzel a témát felölelő gyűjteményünket.

 

 

 

 

 

A GKNT adománya

 

 

 

 

Köszönjük a GKNT-nek az értékes adományt!