Ortsbilder

A könyv borítója

A németek betelepítését és a XX. század közepén bekövetkezett jól ismert tragédiák közötti időszakot alapul véve egy „átlagos” magyarországi német településen az ott lakók életmódja jórészt semmi sem változott. A svábok szerény, vallásos életet folytattak, annak ritmusát, valamint a mindennapok, hetek és hónapok szigorú időbeosztását a természet és az egyház határozta meg. A városok egykor sok helyütt többséget alkotó német nyelvű lakosságát azonban más behatások érték. Ők ugyanis a falvak lakóihoz képest sokkal jobban ki voltak téve a XIX. századi reformkorban kezdődő magyarosításnak és iparosodásnak. Ezen folyamatokat a legerőteljesebben a XX. századra valódi metropolisszá váló főváros kapcsán figyelhetjük meg. A falusi magyarországi német lakosság csaknem változatlan vidéki paraszti életmódja ellenére – főként a tehetősebb vidéki lakosságra vonatkozólag – lakókörülménye, tárgyi és építési kultúrája jelentősen megváltozott. A jólétnek köszönhetően – a nagyvárosok új polgári építészeti stílusainak hatására – a magyarországi német falvakban is új építkezési formákat és stílusokat találunk.

 

 

 

Continue reading “Ortsbilder”

A múltnak jövője van. Országos magyarországi német tanösvény. Kísérőfüzet

A füzet borítója

A tanösvény szó kapcsán többnyire olyan a természetben, szakemberek által létrehozott mesterséges látnivalók juthatnak eszünkbe, melyek pedagógiai céllal, bizonyos természeti jelenségekre hívják fel a figyelmünket, illetve egyben bővítik is ismereteinket a bemutatott dolgokkal kapcsolatban. A magyarországi német tanösvények kapcsán szintén az ismeretbővítés pedagógiai céljáról van szó, mindemellett identitáserősítő funkcióval bírnak, illetve egyfajta kultúrtörténeti emlékművekként is szolgálnak.

 

 

Continue reading “A múltnak jövője van. Országos magyarországi német tanösvény. Kísérőfüzet”

Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről

A könyv borítója

Szakkönyvet, tanulmány- vagy konferenciakötetet többnyire speciális kutatási, tudományos problémakörben való alaposabb elmélyedés vagy éppen ismeretbővítés céljából vesz az ember a kezébe. Azt is mondhatnánk, hogy egy „átlagos olvasó” szemében sok ilyen típusú könyv unalmasnak hat, sőt – adott témában való alaposabb előismeretek híján – nem is való nekik.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről”

Krisztina Pats: Stammtisch 1.-2.

Az első számú Stammtisch-füzet borítója

Vajon mi az alapvető különbség a magyarországi németek és más nemzetiségek között? Hogyan határozzák meg magukat a népcsoporthoz tartozók, mi alkotja a magyarországi német identitást? Melyek lehetnek a népcsoport legfontosabb identitásképző alkotóelemei? A népviseletet, a népzenét, a népdalokat, a hagyományokat és a hagyományos ételeket bizonyos alkalmakkor ma is felveszik, játsszák, éneklik, ápolják, illetve főzik. Mindezt jól kiegészítik az utóbbi évtizedekben a többségi magyar társadalom által is újra elismert és újra „felfedezett”, oly nagyra tartott sváb erényeink, mint a takarékosság és a szorgalom, melyekre mindannyian oly büszkék lehetünk. Mindezeket az identitásunkat alkotó elemeket sikerült viszonylag jól megőrizni, megmenteni és megélni. Ebből a „magyarországi német tésztából viszont sajnos egyre inkább hiányzik a kovász”, ami alatt a német anyanyelvet, nyelvet kell értenünk.

 

 

 

 

Continue reading “Krisztina Pats: Stammtisch 1.-2.”

Július 5-től korlátozásmentesen látogatható a könyvtár

Kedves olvasóink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2021. július 5-től korlátozásmentesen látogatható.

Kérem, továbbra is vegyék figyelembe a 2021. június 15-től érvényes megváltozott nyitvatartásunkat!

Július 5-től korlátozásmentes nyitvatartás a könyvtárban

Nyitvatartás

Hétfő: zárva

Kedd: 9:00-12:00, 13:00-16:30*

Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:30

Csütörtök: 13:00-16:30

Péntek: 9:00-14:00

 

 

*Előzetes (telefonos vagy e-mailes) egyeztetés alapján a keddi napokon 19:00 óráig

hosszabbított nyitvatartás lehetséges.

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.

Újbarkiak, mányiak és száriak látogattak a HdU-ba

Hosszú-hosszú – a pandémia miatti – vendégmentes hónap után, végre újra egy látogatócsoport érkezett a Magyarországi Németek Házába!
 Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója, Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője és Frei Nándor könyvtáros csoportot fogadtak július 2-án a Magyarországi Németek Házában.

Continue reading “Újbarkiak, mányiak és száriak látogattak a HdU-ba”

S. Lackovits Emőke: Viseletek, öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton-felvidék falvaiban

A könyv borítója

Az, hogy a népviselet – ami manapság inkább szimbólumként, mint mindennapos öltözetként értelmezhető – a magyarországi németek számára is az indentitás és a közösségi összetartás egyik legfontosabb alkotóeleme, bebizonyosodott az idei TrachtTag-ra beérkezett rekordszámú felvétel alapján. Ahogyan a helyi dialektusok, úgy az adott helyi népviseletek is az oda érkező német betelepülők származási helyétől függően, illetve a többi nemzetiséghez viszonyított arányának megfelelően alakultak ki. A helyi népviselet a településeken nemcsak a magyar és/vagy más nemzetiségekkel való együttélés, hanem a környező falvak, illetve a múló idő és a divat hatására is folyamatosan változott. Így alakultak ki településenként a különféle, csak az adott helységre és magyarországi német közösségre jellemző egyedi viseletek.

 

 

 

 

Continue reading “S. Lackovits Emőke: Viseletek, öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton-felvidék falvaiban”