Boschok. Unsere Heimat seit 300 Jahren

A könyv borítója

A Sváb-Törökörszág Baranya, Tolna és Somogy megyék nagyobb részein megosztva található. A Dél-Dunántúl ezen része a trianoni békediktátumot követően Magyarország legnagyobb német nyelvszigeteinek egyikévé vált, illetve ettől fogva az ország a magyarországi németek által legsűrűbben lakott régiójának számított. A második világháború utáni sorscsapások következtében az addig zárt német faluközösségek alapvetően megváltoztak. Az egykori német dialektusok, melyek a korábbi időkben a mindennapok nyelvét jelentették, mára ritka különlegességnek számítanak. A magyarországi németek elűzetését követő évtizedekben szerencsére sok olyan ember akadt, akik felismerve ezeket a veszélyeket elkezdtek az egykori magyarországi német múlt lejegyzésével foglalkozni.

 

 

 

 

 

Continue reading “Boschok. Unsere Heimat seit 300 Jahren”

Június 15-én újranyitás a könyvtárban

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2021. június 15-től megváltozott nyitvatartás szerint újra várja kedves olvasóit:

Újranyit a könyvtár

Nyitvatartás

Hétfő: zárva

Kedd: 9:00-12:00, 13:00-16:30*

Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:30

Csütörtök: 13:00-16:30 

Péntek: 9:00-14:00

*Előzetes (telefonos vagy e-mailes) egyeztetés alapján a keddi napokon 19:00 óráig

hosszabbított nyitvatartás lehetséges.

 

Olvasóink egészsége érdekében visszavonásig a könyvtárba való belépés csak oltási igazolvánnyal lehetséges, illetve kötelező a szájmaszk használata!

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.


Üdvözlettel:

Frei Nándor

könyvtáros

Bráz János: Szél-Rózsa-Bokor. A befogadó ország

A könyv borítója

„Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő…” – Szent István királyunk fiához, Szent Imre herceghez intézett idegenekkel, vendégszeretettel, befogadással kapcsolatos sokat idézett intelmét az országban évszázadok óta különféle módokon értelmezik. Mai társadalmunkban igen vitatott téma, mennyiben kell befogadónak lennünk más vallású, nyelvű vagy kultúrájú emberekkel szemben. Ugyanakkor a magyar vendégszeretet már a középkortól kezdve legendás hírű volt. Az ország geopolitikai helyzetének köszönhetően és a mindenkori befogadó hozzáállás következtében az ország mindig többnemzetiségű volt, melyek közül a mai Magyarországon – a magyarországi németekkel együtt – tizenhárom különféle nemzetiséget ismernek el hivatalosan. Ezen kívül vallási kisebbségek – mint például a zsidók -, etnikai és vallási csoportok, de különféle régiókban élő, egyedülálló kultúrájú magyar népcsoportok is találhatóak országunkban. Napjaink modern Magyarországa kapcsán tehát semmi esetre sem beszélhetünk homogén nemzetállamról.

 

 

 

 

Continue reading “Bráz János: Szél-Rózsa-Bokor. A befogadó ország”

Busa Mónika: Hartai bútorok

A könyv borítója

Az ember már az őskortól fogva gyakran törekedett arra, hogy használati tárgyait esztétikai értékkel ellátva valódi műalkotásokká varázsolja. A magyarországi németeket régen egyszerűnek, takarékosnak és szorgalmasnak jellemezték, sőt –más nemzetiségűekhez képest bizonyos túlzással élve – aszkéta életmódú embereknek tartották. Ez különösen jellemző volt étkezési szokásaikra és mindennapi öltözetükre, azonban az építészetükre és használati tárgyaikra nem. Jó példái ennek a „magyarországi német építészet gyöngyszemeként” aposztrofált Fekeden fellelhető házak vagy a színesre festett hartai bútorok is. Utóbbiakról minden elmondható, csak az nem, hogy a magyarországi német kézműves mesterek az előállításuknál fukarkodtak volna azok díszítésével.

 

 

 

 

 

Continue reading “Busa Mónika: Hartai bútorok”