Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás

A könyv borítója

Soroksár betelepítése a 18. század elején gróf Grassalkovich Antal révén történt. Soroksár évszázadokig egy főváros közeli magyarországi német faluként funkcionált. A települést 1950. január 1-jén csatolták Pesterzsébettel együtt XX. kerületként Budapesthez. 1994 óta azonban különválva a XX. kerülettől, Soroksár Budapest legfiatalabb, XXIII. kerülete. A Soroksári füzetek hatodik kötetét Befogadás Otthonra találás Továbbadás címmel 2017-ben annak kapcsán jelentették meg, hogy épp 300 évvel azelőtt született a – telepítéseknek köszönhetően – az első soroksári sváb.

 

 

 

 

 

Continue reading “Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás”

Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume

A könyv borítója

Gion Nándor (1941-2002) az 1960-as és 1970-es években egyike volt a legismertebb volt jugoszláviai magyar kisebbségi íróknak. Művei közül eddig csak ezt fordították németre. A Der Soldat mit der Blume a Latroknak is játszottc. tetralógiájának az első része. A regény a délbácskai Szenttamáson, a szerző szülőhelyén játszódik.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume”

Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet

A könyv borítója

A magyarországi németek nemcsak szülőfalujuk vagy -városuk, hanem vallásuk, helyi nyelvjárásuk, népviseletük alapján is különböznek egymástól és az ország többi nemzetiségétől. Így például már a viselet alapján is lehetett tudni, ki hová valósi. A sváb népviselet szinte teljes eltűnése – ahogyan ez Táton is történt -, a második világháború után következett be, amikorra már az utolsó megmaradt darabokból is „uras ruhát” varrtak. Így különös értéket képvisel és igen fontos dolog már az is, ha dokumentáció készül a korabeli viseletről.

 

 

 

 

 

Continue reading “Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet”

Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut

A könyv borítója

A stifolder szalámival kapcsolatban köztudott, hogy a Fulda környékéről származó betelepülők hozták magukkal, majd vált később magyarországi német szalámispecialitásként Magyarország-szerte ismertté. Hogy hogyan terjedt el az országban a burgonyatermesztés, az már egy nehezebb kérdés. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a magyar krumpli szavunk a német Grundbirne-ből származik. Ez a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek a XVIII. század és a XX. század közötti migráció és a táplálkozás összefüggéseit vizsgálják.

 

 

 

 

Continue reading “Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut”

ELTE-hallgatók látogatása a Németek Házában

ELTE-hallgatók látogatása a Magyarországi Németek Könyvtárában

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem hat német tanár szakos hallgatója látogatta meg a Magyarországi Németek Házát 2019. június 3-án, megtekintve a Neue Zeitung szerkesztőségét és a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központhoz (Zentrum) tartozó Magyarországi Németek Könyvtárát.

 

 

 

Continue reading “ELTE-hallgatók látogatása a Németek Házában”