A könyv egy átfogó dokumentáció a kelet- és délkelet-európai egyházzenei gyakorlat alakulásáról az 1980-as évek végén és az 1990-es években. A kötet egy nemzetközi szimpózium előadásainak leiratát tartalmazza,, amelyet 2003 novemberében az Institut für Kirchenmusik und Orgel der Kunstuniversität Graz (Grazi Művészeti Egyetem Egyházzene és Orgona Intézete) szervezett.
Dr. Franz Metz, elismert bánáti német orgonista, zenetudós és karmester ezen könyve egy jelentős, ám napjainkra feledésbe merült zeneszerző és karmester, Heinrich Weidt (1824–1901) életét és munkásságát mutatja be. A kötet nem csupán egy életrajz, hanem egyben egy zenei-kulturális időutazás is olyan XIX. századi, közép- és délkelet-európai városokon keresztül, mint Temesvár, Alamóc, Opava vagy Versec.
Dr. Franz Metz (született 1955. december 24-én Daruváron, Romániában) bánsági német orgonista, zenetudós és karmester, a Duna mentén, különösen Románia, Magyarország és a volt Jugoszlávia területén kisebbségben élő népek zenetörténetének kutatója. Josef Angster. Das Tagebuch eines Orgelbauers című könyve egy páratlan értékű kötet, melynek alapját Angster József, a világhírű pécsi orgonaépítő műhely alapítója, saját kezűleg írt magyar nyelvű önéletrajza képezi. Az előszót a kötethez unokája írta, így különösen hiteles, bensőséges hangon tudja bemutatni a család és a műhely történetét.
Continue reading „Franz Metz (Hrsg.): Josef Angster. Das Tagebuch eines Orgelbauers„
A zenekedvelők különösképp örvendezhettek annak kapcsán, hogy tavaly megjelent Ceglédbercelen a több mint 30 magyarországi német dalt tartalmazó Ceglédberceli füzetek – Das Liedlein ist gesungen – Daloskönyv I. kötet. Ebben azt is megjegyezték, hogy több mint száz dalt gyűjtöttek össze, így ez a kötet csak a gyűjtés egy részét tartalmazza, és a jövőben további kötetek megjelenése is várható. A legtöbb magyarországi német településhez hasonlóan, a második világháborút megelőzően Ceglédbercelen is élénk zenei élet folyt. Ez még az 1950-60-as évekre is kihatással volt. A 20. század első felében a magyarországi németek mindennapi kikapcsolódásának szerves részét képezte az éneklés és a tánc. A rádió és televízió elterjedéséig pedig a zenekarok voltak az egyedüli zenei „műsorszórók”, így azok nem csak lakodalmakon vagy egyéb ünnepnapokon voltak hallhatóak, hanem a magyarországi németek mindennapjainak szintén nélkülözhetetlen részét képezték.
Continue reading „Kaposi József: Fúvószenekarok Ceglédbercelen”
Kodály Zoltán egyike a külföldön legismertebb magyaroknak . Elsősorban zenepedagógiai munkássága miatt, de csaknem ilyen jelentősek népdalgyűjtései és -feldolgozásai is. Bruno R. Reuer monográfiája a Háry János című daljáték gyökereivel foglalkozik.
Continue reading „Bruno B. Reuer: Zoltán Kodálys Bühnenwerk “Háry János””