Dr. Franz Metz, elismert bánáti német orgonista, zenetudós és karmester ezen könyve egy jelentős, ám napjainkra feledésbe merült zeneszerző és karmester, Heinrich Weidt (1824–1901) életét és munkásságát mutatja be. A kötet nem csupán egy életrajz, hanem egyben egy zenei-kulturális időutazás is olyan XIX. századi, közép- és délkelet-európai városokon keresztül, mint Temesvár, Alamóc, Opava vagy Versec.
Dr. Franz Metz (született 1955. december 24-én Daruváron, Romániában) bánsági német orgonista, zenetudós és karmester, a Duna mentén, különösen Románia, Magyarország és a volt Jugoszlávia területén kisebbségben élő népek zenetörténetének kutatója. Josef Angster. Das Tagebuch eines Orgelbauers című könyve egy páratlan értékű kötet, melynek alapját Angster József, a világhírű pécsi orgonaépítő műhely alapítója, saját kezűleg írt magyar nyelvű önéletrajza képezi. Az előszót a kötethez unokája írta, így különösen hiteles, bensőséges hangon tudja bemutatni a család és a műhely történetét.
Continue reading „Franz Metz (Hrsg.): Josef Angster. Das Tagebuch eines Orgelbauers„
A zenekedvelők különösképp örvendezhettek annak kapcsán, hogy tavaly megjelent Ceglédbercelen a több mint 30 magyarországi német dalt tartalmazó Ceglédberceli füzetek – Das Liedlein ist gesungen – Daloskönyv I. kötet. Ebben azt is megjegyezték, hogy több mint száz dalt gyűjtöttek össze, így ez a kötet csak a gyűjtés egy részét tartalmazza, és a jövőben további kötetek megjelenése is várható. A legtöbb magyarországi német településhez hasonlóan, a második világháborút megelőzően Ceglédbercelen is élénk zenei élet folyt. Ez még az 1950-60-as évekre is kihatással volt. A 20. század első felében a magyarországi németek mindennapi kikapcsolódásának szerves részét képezte az éneklés és a tánc. A rádió és televízió elterjedéséig pedig a zenekarok voltak az egyedüli zenei „műsorszórók”, így azok nem csak lakodalmakon vagy egyéb ünnepnapokon voltak hallhatóak, hanem a magyarországi németek mindennapjainak szintén nélkülözhetetlen részét képezték.
Continue reading „Kaposi József: Fúvószenekarok Ceglédbercelen”
Kodály Zoltán egyike a külföldön legismertebb magyaroknak . Elsősorban zenepedagógiai munkássága miatt, de csaknem ilyen jelentősek népdalgyűjtései és -feldolgozásai is. Bruno R. Reuer monográfiája a Háry János című daljáték gyökereivel foglalkozik.
Continue reading „Bruno B. Reuer: Zoltán Kodálys Bühnenwerk “Háry János””