Michael Prosser-Schell, Maria Erb (Hg.): Die Renaissance der ruralen Architektur

A nemrégiben megjelent Die Renaissance der ruralen Architektur (A rurális architektúra reneszánsza) című német nyelvű kötet már elérhető a Magyarországi Németek Könyvtárában is. A mű a Schriftenreihe des Instituts für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa könyvsorozat 23. része, melyben Michael Prosser-Schell és Erb Maria mellett több, a témában is kutató szakember tudományos munkája kapott helyet. A kötet megvalósításának ötlete 2017 tavaszán egy a freiburgi Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa Freiburg (Kelet-európai Németek Néprajzi Intézete) és az ELTE Germanisztika Intézete között lezajlott kutatási csereprogram során született meg. 

Continue reading „Michael Prosser-Schell, Maria Erb (Hg.): Die Renaissance der ruralen Architektur”

Ortsbilder

A könyv borítója

A németek betelepítését és a XX. század közepén bekövetkezett jól ismert tragédiák közötti időszakot alapul véve egy „átlagos” magyarországi német településen az ott lakók életmódja jórészt semmi sem változott. A svábok szerény, vallásos életet folytattak, annak ritmusát, valamint a mindennapok, hetek és hónapok szigorú időbeosztását a természet és az egyház határozta meg. A városok egykor sok helyütt többséget alkotó német nyelvű lakosságát azonban más behatások érték. Ők ugyanis a falvak lakóihoz képest sokkal jobban ki voltak téve a XIX. századi reformkorban kezdődő magyarosításnak és iparosodásnak. Ezen folyamatokat a legerőteljesebben a XX. századra valódi metropolisszá váló főváros kapcsán figyelhetjük meg. A falusi magyarországi német lakosság csaknem változatlan vidéki paraszti életmódja ellenére – főként a tehetősebb vidéki lakosságra vonatkozólag – lakókörülménye, tárgyi és építési kultúrája jelentősen megváltozott. A jólétnek köszönhetően – a nagyvárosok új polgári építészeti stílusainak hatására – a magyarországi német falvakban is új építkezési formákat és stílusokat találunk.

 

 

 

Continue reading „Ortsbilder”

Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén

A könyv borítója

A gazdag szakirodalomnak hála, ma már könnyű dolgunk van a magyarországi németekkel kapcsolatos ismereteink bővítését illetően, legyen szó akár a történelemről, a nyelvről, szokásokról, népviseletről, néptáncról vagy az étkezési szokásokról. A népcsoport a második világháború végéig viszonylag jól meg tudta őrizni nyelvét, identitását és tárgyi kultúráját is. Ugyanakkor a betelepítéstől kezdve Magyarország más nemzetiségeivel az évszázadok során bizonyos kulturális keveredés és kölcsönhatás is megállapítható. Emellett a fejlődés és a változás az élet minden területére kiterjedt, elég csak az őshazából hozott viseletre, nyelvjárásra vagy gasztronómiára gondolni. Gyakran örök kérdés marad, hogy mi volt ezek közül az „eredeti, a hamisítatlan vagy a valódi”.

 

 

Continue reading „Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén”