Napjainkban sokat hallunk arról, hogyan ítélik meg más európai országok Magyarországot. Kevésbé ismert azonban, hogy előző korokban miként írták le hazánkat. Ebben a könyvben olyan irodalmi szövegeket találunk, amelyek visszatükrözik az adott korszak Magyarország-képét
Amikor Herta Müller 2009-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, életműve nem volt közismert, pedig már gimnazistaként is többször publikált. Balogh F. András, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense ebben a kismonográfiában felvázolta Herta Müller életét és munkásságát, a kezdetektől a Lélegzethinta megjelenéséig és a Nobel-díjig.
Continue reading „Balogh F. András: Herta Müller útja a Nobel-díjig”
Bár az irodalmi műveket valóban ajánlatos eredetiben olvasni, nem lehet elkerülni a fordításokat. Hiszen így szépirodalmat olvasni sokkal több, mint az időjárásról csevegni.
Continue reading „”Járt itt előttem valaki?” Várhidi Éva versfordításai”
Minden nagy férfi mögött egy erõs nõ áll a mondás szerint, és valóban, a történelem híres férfialakjainak feleségei gyakran maguk is figyelemre méltó személyek. Thomas Mann felesége, Katharina ‘Katia’ Pringsheim is alátámasztja ezt az állítást.
Mint már több mint öt évtizede, ezúttal is megjelent a következõ évre szóló Deutscher Kalender. A naptár minden kétséget kizáróan a magyarországi németek legjelentõsebb rendszeres kiadványa a Neue Zeitung mellett.
Dunaszekcső a Duna nyugati partján fekvő dél-magyarországi település Baja és Mohács között. Folyó menti fekvése miatt már az ókor óta lakott. A 18. században német telepesek érkeztek a területre, azóta ők a helység egyik meghatározó népcsoportja.
Continue reading „Schmidt Gabriella, Hetényi Ádám (szerk.): A dunaszekcsői németek”
A magyarországi német történelemrõl több összefoglalót is írtak. Sok közülük viszonylag rövid, másokat olyan szerzõk írtak, akik a kérdést csak részben tudták Magyarországon kutatni. Gerhard Seewann 2007 óta tanszékvezetõ a Pécsi Tudományegyetemen, és a téma egyik legelismertebb szakértõje. Új könyve nem csak nagy terjedelme miatt jelentõs.
Az utóbbi években sok német telepedett le Magyarországon, egy részük új hazát keresett, mások a munka miatt jöttek. Ezekben a csoportokban számos mûvész is volt, mint például Udo Pörschke, aki 2011 nyara óta Bonyhádon él.
A középkortól megfigyelhető az a német törekvés, hogy a népességfölösleg csökkentésére Európa keleti és déli területein kolóniákat hoztak létre. Részben ezért éltek németek a kontinens számos részén. A tanulmánykötet a keleti terjeszkedés és a keletről való 20. századi kitelepülés témájával foglalkozik.
Continue reading „Hans-Ulrich Engel (szerk.): Deutsche unterwegs”
Selma Lagerlöf volt az első nő, akit irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Legismertebb műve a Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal, amely érzékletesen mutatja be Svédország tájait. Ebben a könyvben az írónő régi legendákat mesél el.