A második világháború végén Magyarország egy a náci Németország által megszállt, nyilasterror által uralt, szinte a végletekig kimerült ország volt. Bár a vörös hadsereg katonái rengeteg szörnyűséget követtek el, a lakosság abban reménykedett, hogy az ország a felszabadítással egy békés, demokratikus jövő elé néz, és hogy a mindennapi élet gyorsan fog normalizálódni. A magyarországi német népcsoportból tízezrek számára jelentette a „felszabadítók” érkezése a nagy fájdalmak és szenvedések kezdetét, melyet ma a malenkij robot kifejezéssel illetünk. A német származású munkaképes civil lakosság elhurcolásának alapját az 1944. december 16-ai szovjet Állami Védelmi Bizottság 7161-es számú határozata adta.
A deportációk tabusított, elhallgatott témájának feldolgozása csak az 1989-es rendszerváltozást követően kezdődött el. A Gulág Emlékév 2015-ös kihirdetésének, majd 2017-ig való meghosszabbításának következtében Magyarországon számos publikáció jelent meg, melyek közül több a Magyarországi Németek Könyvára állományában is megtalálható. A fiatal történész, Dr. Márkus Beáta által írt itt bemutatott könyv 2020-ban szintén a malenkij robot témájában, ugyanakkor hiánypótló műként jelent meg. Egy mélyreható és részletes, Magyarország minden érintett területét vizsgáló, eddig még ilyen formában nem közölt munkáról beszélhetünk, mely a magyarországi német civil lakosság deportálását összehasonlító alapkutatás is egyben. A magyar nyelvű történelmi szakkönyvvel – ami a szerző Heinek Ottó Díjjal kitüntetett német nyelvű disszertációján alapszik és csaknem tíz évnyi kutatómunka eredménye – a történész a szélesebb magyar közönséget kívánja elérni. Munkájában Márkus azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy miért hajtottak végre régiónként ennyire különböző módon egy egyébként egységes érvényű szovjet parancsot, illetve hogy mi állt ezen különbségek hátterében. Kutatása során tíz megyei levéltár állományának mélyrehatóbb tanulmányozása mellett kiegészítésképp többek közt szakkönyvekre, visszaemlékezésekre, helytörténeti munkákra és interjúkra is támaszkodott. Az összehasonlító, részletező vizsgálatot megyei, járási és települési szinten, öt ún. deportációs régióban végezte, melyeket könyvének öt nagyobb fejezete taglal. Ezekben derül fény arra, hogy milyen különböző módon értelmezték a német származás kérdését Békés-Csanád, Északkelet-Magyarország, Bács-Kiskun és a Sváb-Törökország vagy Budapest és környéke régióiban. A szovjet hatóságok bizonyos helyi hatóságok együttműködő munkájára támaszkodtak, így felelősségük az ügyben Márkus feltáró munkája alapján egyértelműen felmerül. A könyv végén az érintett megyék, járások, és települések etnikai összetételét mutató táblázatokat, továbbá a deportáltak ismert számát is megtaláljuk.
Ezt a szakkönyvet mindazoknak ajánljuk, akik a civil lakosság Szovjetunióba való elhurcolásáról egy közérthető stílusú, átfogó művet szeretnének olvasni. Egy olyan munkát, mely a magyarországi emberek azon csoportjának állít emléket, akiket – vélt vagy valós – német származásuk miatt hurcoltak el.
Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér.” A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/45
Budapest : Kronosz Könyvkiadó Kft., 2020.
469. o.
Nyelv: magyar, német nyelvű összefoglalóval
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu