A vallás mindig is kiemelt jelentőséggel bírt a magyarországi németek körében. Ezen a héten pedig egy olyan kiadványt ajánlunk olvasóink figyelmébe a Magyarországi Németek Könyvtára állományából, melyben a Budakeszin elterjedt, az egyházi év a címben jelzett időszakára jellemző hagyományokat mutatnak be.
Ezen a héten egy különlegesen értékes publikációt ismertetünk olvasóinkkal, mely a vecsési plébániatemplom 1841-es egyházlátogatásáról szól. A jegyzőkönyvből készült könyv Frühwirth Mihály kutatómunkáját dicséri, de oroszlánrészt vállaltak a munkából a fordítók, Stéhli Ferenc és Tuza Csilla, is, akik a latin és német nyelvű szövegeket magyarra ültették át.
A mára szinte „összeolvadt” ünnepnapok, a Mindenszentek és a Halottak napja alkalmából azokra az őseinkre, rokonainkra, ismerőseinkre és barátainkra emlékezünk, akik már nincsenek köztünk. Ezeken a napokon nagyon sokan keresik fel szeretteik sírját a temetőkben. Ez idő tájt többet gondolkodunk életről és halálról, illetve azon, hogy egyáltalán létezik-e bármi árnyékvilágunkon kívül? Ilyentájt talán azok is többet gondolkodnak ezeken a nagy kérdéseken, akik egyébként ritkán járnak templomba vagy kevésbé vallásosak. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy korábban, a magyarországi németek életében is alapvető szerepet játszott a vallásosság.
Már eddig is több összefoglalót ajánlottunk ebben a rovatban a Duna menti sváb történelemről és kultúráról. Ami az itt tárgyaltat különlegessé teszi, hogy ez a népcsoport legelismertebb kutatóinak együttműködésével készült.
Continue reading „Hans Sonnleitner: Donauschwäbisches Vermächtnis im südöstlichen Mitteleuropa”
Hajóson, ebben a bácskai kisvárosban kezdetektől erős a Mária-kultusz. A település nyelvjárása is egyedülálló Magyarországon. Ez a könyv összeköti e hagyományokat: legendákat és egyéb régi szövegeket tartalmaz az ottani Szűzanya-szoborral kapcsolatban.
Continue reading „Schőn Mária (szerk.): Aisa liaba Hajoschr Muattrgottes”